Ki ne emlékezne a KFT egykori, Siker, pénz, nők, csillogás című albumára 1986-ból. Imádtam.

Újra áll a bál az SZFE körül. Furcsák ezek a zártkörű beszélgetések.

Megdöbbenve, elhűlve, hitetlenkedve, felháborodva, s gyakran káromkodva olvasom a tanárok nyilvános kifakadásait.

Megvallom, nehezen jönnek a szavak a számra.

Alig akarom elhinni ezt az egészet. Jó ideje a legkülönbözőbb vétók okán foglalkozik velünk fél Európa, ha nem az egész.

Szórakoztató időnként beleolvasni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó orgánumok egyikébe-másikába.

Melyik lehet a nagyobb szégyen? Az, hogy az EU 30 éven keresztül nem szankcionálta az emberi jogok megsértését Kínában, vagy az, hogy még ma is van uniós tagállam, amely a végre megszületett korlátozásokat magamutogató és káros döntésnek tartja?

Esküszöm, már arra gondoltam, veszek egy centit, s azon vagdosom a napokat, amelyek még elválasztanak az illiberális magyar demokrácia legfrissebb nemzeti konzultációjától.

Így utólag is csak gratulálni tudok Orbán Viktornak, hogy hónapokkal ezelőtt oly nyíltan és nagyfokú bátorságról tanúbizonyságot téve kiállt Donald Trump mellett.

Magyarországról nézve alig hihető, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala független intézmény volna.