„…az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy legyen óramutató a nemzet életében;

Tisztán emlékszem, amikor Szilágyi Zsófi a játszótéren – uzsonnaszendvicsét a kopott faasztalon gondosan egy kockás szalvétára helyezve – határozott léptekkel megindult a terület túloldalán elhelyezett szeméttároló felé.

Lassan eljutunk oda, hogy a sajtóban nem jelenhet meg más, csak betű szerinti idézetek.

Szórakoztató időnként beleolvasni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó orgánumok egyikébe-másikába.

Még egy szó a Petry-ügyről.

Talán egy sajtótörténettel foglalkozó szakember tudná megvilágítani érdemben azokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlenné tették a szinte mindenki által ismert követelés megfogalmazását 1848. március 15-én: Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.