Egyszerűen nincs olyan nap, amikor ne váltanának ki ingerültséget bennem a magyar bel- és külpolitikával összefüggő események.

Megfigyelték már, hogy általában a legsúlytalanabb emberek a leghangosabbak? Meg azok, akiknek nincs igazuk.

Tudományos kutatások egyértelmű összefüggést mutattak ki a tengerszint feletti magasság, illetve ezzel párhuzamosan a sztratoszférához való közelség és az étvágy fokozódása között.

Elszúrtam a pénteki bejegyzést. Ha esetleg még emlékeznek rá, azon morgolódtam, mennyire kulturálatlan és bunkó dolog, a diplomáciától pedig tökéletesen idegen egy nagykövetnek azt mondani, „teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol”.

Valaki végre elmagyarázhatná nekem egyszer, miért jó az nekünk, ha összeveszünk minden partnerünkkel, szomszédos és távolabbi barátainkkal?

Egyszerűen képtelen vagyok eldönteni, hogy ezek vajon tényleg ennyire nem értik Európát, s az általuk melldöngetve emlegetett elveket és értékrendet, vagy valóban magasról tesznek az egészre, s csak a saját gyarapodásuk és hatalmi ambícióik érdeklik őket.

Egyre erősebb az a benyomásom, hogy a magyar politikai élet legmeghatározóbb tulajdonsága az infantilizmus.

Felteszek ide egy térképet, amelyen a Türk Államok Szervezetének rendes és megfigyelő státuszú tagjai szerepelnek.

A magyar kormány kommunikációján egyre nehezebb kiigazodni. Különösen a mostanihoz hasonló, szélsőséges helyzetekben volna elvárható a tiszta beszéd.

Felteszem mindenki ismeri azt az egyszerű, ám annál bosszantóbb mechanizmust, ahogy a piac az áremelkedésekre jóval intenzívebben reagál, mint a fordított folyamatokra.