Újra áll a bál az SZFE körül. Furcsák ezek a zártkörű beszélgetések.

Úgy tűnik, távozik a kormány egyik talán legfurcsább figurája.

Néha tényleg pokolian nehéz megírni egy posztot. A mai napra kézenfekvő módon adja magát a téma.

Gondolkodnak ezek egyálalán?

A mai alkalommal – ahogy legutóbb arra ígéretet tettem – újabb, ezúttal azonban már haladó szintű példákkal kísérlem meg erősíteni az abszurd és a groteszk iránti fogékonyságot.

Mindaddig, amíg az SZFE folytatja egyelőre kilátástalannak tetsző szabadságharcát, s ameddig nem indul meg normális mederben – értsd a Vidnyánszkyék fellépése előtti keretek között – az oktatás, segítsük a hallgatókat nemes küzdelmükben két feladattal, terveim szerint két poszt erejéig.

Tennék még pár megjegyzést az SZFE ügyéhez.

Ha semmi mást, mint a beszédmódját figyeljük meg egy embernek, meglehetősen árnyalt képet kapunk a személyiségéről.

Szeptembertől már új emberekkel készül az Index.

A leginkább visszataszító emberi tapasztalatok sorába tartozik, hogy amennyiben egy hódító ténylegesen meg akarja törni leigázott ellenfelét, úgy vallási szimbólumai mellett annak egész kultúráját kell megsemmisítenie.