Valami elkezdődött. A járvány harmadik hullámát követő időszak első komolyabb demonstrációját tartották szombaton.

Ha az ember rendszeresen a nyilvánosság elé tárja gondolatait, egyre nehezebb meghúzni a határt a korrektség és a gyáva, vagy egyszerűen csak félénk önkorlátozás között.

Na, ez már végre igazán tetszik. Ahogy a főváros a Fudan Egyetemmel kapcsolatban – kihasználva megmaradt mozgásterének nagyjából a maximumát – reagál a kormány gyomorforgató, kicsinyes, primitív, álszent, olykor a nagyhatalmakkal szemben alattvalóinak tetsző lépéseire.

Tényleg nagy baj lehet a világban. Az ember szíve megszakad, ha azt látja, hogy napról napra újabb és újabb mítoszokkal lesz szegényebb.

Szörnyű éjszakám volt. Egy műszaki hiba betette a kaput, a pénzt meg rendesen kivette a zsebemből. Volt vagy három óra, mire ágyba keveredtem.

Időről-időre eltűnik a nyilvánosság elől, vagy legalábbis a jelenléte nem kézzelfogható. Aztán – olykor egész váratlanul – főnixmadárként fölbukkan újra.

Ha elkap a gépszíj, nincs megállás.

Nem titkolom, erősen készülök egy kormányváltásra.

A magyar külpolitika kezd végképp követhetetlenné válni. Azaz egy dologban mégis határozottan következetes.

Kellő határozottság nélkül jobb, ha a politika közelébe sem megy az ember.