Valami elkezdődött. A járvány harmadik hullámát követő időszak első komolyabb demonstrációját tartották szombaton.

Meglehetősen unalmas már a szépemlékű Palik-üvöltés adaptációja a legkülönfélébb élethelyzetekre. Most mégis had’ éljek vele: hová tűnt Lázár János?

Ott hagytuk el legutóbb, hogy ne menjünk bele a számmisztikába. Valahol tényleg teljesen mindegy, hogy 20, 40, 60, vagy 100 ezren voltak kint április 14-én a Kossuth téren.

Beszéljünk úgy, ahogy Magyarország miniszterelnöke elérkezettnek tartja, megalkuvás és szemérmeskedés nélkül. Március 15-e valahogy mindig nagy vágyakat és reményeket ébreszt a magyarban. A vágyak többnyire őszinték, a remények legtöbbször csalfák.