Elképzelem, ahogy őrségi falvak csendes zugaiban, nagyvárosi lakások polgári enteriőrében, vagy a Margit-sziget fáinak árnyékában, tisztességben megőszült NER-szavazók olvassák a híreket.

Demeter Szilárd filozófiában edzett, pallérozott elme.

A mi miniszterelnökünk – nincs mit tenni, történetileg úgy alakult, hogy ő a miénk – valahogy nem érzékeli dolgokat.

Ebben a romlott világban időnként könnyet fakasztóan szép virágok nyílnak.

Mérhetetlenül bántó, sértő, felháborító, megalázó.

Az ember gondolkodását fiatal korában nem értékrendek irányítják. Csakúgy van bele a nagyvilágba.

Különösebb kétségem nincs afelől, hogy a decemberben elfogadják mind az EU költségvetését, mind pedig a járványkezeléshez nélkülözhetetlen pénzügyi csomagot is.

Csárdi Antalnak, az LMP országgyűlési képviselőjének, nagy valószínűséggel nincsen humorérzéke.

Az uniós ügyekért felelős miniszterek holnap ülnek össze, hogy döntsenek az EU hétéves költségvetéséről.

Azért ez milyen furcsa? Szerintem ebben az országban illúziói már senkinek nincsenek.