Gondolkodnak ezek egyálalán?
Valahogy ez a kérdés tolakodik elém nap, mint nap, amikor a kormány, a parlament, a Fidesz egy-egy döntését, határozatát, nyilatkozatát mérlegelem. Tudom, nem kellene, de hát ezek érintenek mindnyájunkat, így engem is, akár személyesen, közvetlenül is. És tudják mit? A válasz minden esetben az, hogy igen, gondolkodnak. S a helyzet éppen ettől a legszomorúbb. Mert a hibát bárkinek elnézem. A kutyasuliban is kiemelt jelszó, engedd hibázni, abból tanul a legtöbbet. A rezsim azonban szinte soha nem hibázik. Mindent átgondoltan, tudatosan hajt végre, s ez ránk nézve eléggé tragikus.
Abban azért ugye egyet kell értenünk, hogy a józanság nem szülhet olyan agymenést, ami mondjuk Deutsch Tamás száját hagyta el a napokban. Szerinte Nyugat-Európában irigykedve nézik a magyar médiahelyzetet. Normális ember – ha akár csak egy pillanatra is belepillantott már valaha a királyi Tv bármelyik adásába, vagy fellapozta a lenyúlt nyomdatermékek sorát, s ugyancsak vagy, rácsodálkozott mondjuk arra, hogy az online felületeken miként agitál Bayer Zsolt az orosz (állítólag erre vágyott), illetve a kínai (állítólag ezt kapta helyette) vakcina mellett, és ismételten vagy, ha valaki eltöprengett azon, hogy a lengyelek ugyan miért nem fogadják el az Unióban jóvá nem hagyott oltóanyaggal való oltásról szóló igazolást, s miért ragaszkodunk mi mégis az innen-onnan összetarthált vakcinákhoz – legújabban a törökországi beszerzést is meglebegtették –, az legalábbis megdöbbent.
Nem, nem az jut eszébe először, hogy tévedtek, hibáztak a döntéshozók, hanem az, hogy egyszerűen megőrültek. Elment az eszük. Pedig nincs igazuk. Van itt valami cél a háttérben, valami logika, amiért ezt teszik velünk. Valami, ami felülírja a józan ész szavát. Nem tudok másképp fogalmazni, ha erre gondolok, minthogy ez nem lehet más, mint valami általam nem értelmezhető politikai racionalitás. Meglehet, a lényeg ott rejlik az ugyancsak értelmezhetetlenül hosszú évtizedekre titkosított dokumentumokban. Ilyet feltételezni persze könnyű, hisz a titkosított dokumentumok lényege éppen az, hogy nem tudjuk, mit tartalmaznak. Olyanok, mint a freudi tudattalan. Nem ismerjük a tartalmait, de minden, amit az egyén produkál, valamilyen módon összefüggésben áll vele.
Nézem ennek az ábrának az alsó felét, s beleborzongok: agresszív ösztönök, félelmek, irracionális kívánságok, erkölcstelen késztetések stb. Mintha róluk szólna. A mi elitünkről. Rendre talán nem olyan tapasztalatokkal szembesülünk a politika oldalvizein, amelyek hátterében ezek az ösztönök és késztetések vélelmezhetők? A tudatos cselekedeteinkre azonban ezek a tudattalan tartalmak nem adhatnak felmentést. Senki nem hivatkozhat arra, hogy az analitikusa világosan megmondta neki, ő tudattalanul irracionális vagyoni gyarapodás iránt vágyakozik, tehát – bár a korrupciót magát elutasítja ő is – emiatt a rejtett vágy miatt ő elkerülhetetlenül korrupt. Egyszerűen nem tehet róla, így felelősségre sem vonható érte.
Szóval, így is, úgy is csak el kellene végre gondolkodni azon, ez a mi politikai elitünk micsoda mérhetetlen károkat okoznak ennek az országnak. Fel kell tenni végre olyan kérdéseket, előfordulhatott volna-e valaha, hogy valakit nem engednek be a rendelőbe egy SZFE-s maszkkal az arcán, vagy hogy késsel próbálják levágni azt az arcáról, ha lábbal tiporva egy intézmény autonómiáját, mindenféle egyeztetés nélkül nem alakítják át a Színművészeti fenntartási struktúráját. Egyáltalán, eszébe jutott volna bárkinek, hogy SZFE-s maszkot hordjon? Ugye nagy valószínűséggel nem. S ugyanígy, vajon eszébe jutott volna a nemzetközileg is magasan jegyzett magyar kapusnak, Gulácsi Péternek, vagy a hatszoros Bundesliga és Német Kupa, továbbá kétszeres BL győztes Jakabfi Zsanettnek kiállni a szivárványcsaládok mellett? Nem, ha nem szükséges. Nem, ha nem éri ezeket a mikroközösségeket hátrányos megkülönböztetés. Nem, ha idióta politikai elitünk nem rögzíti alkotmányban, hogy az apa férfi, az anya nő.
És a magyar társadalomnak sem jutna eszébe rendelőből kitiltani maszkos embereket, arcot megsebezve maszkot levágni, vagy őrjöngve felhördülni az ilyen szimpatikus mondatokra:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ha a politika a saját önző érdekeitől vezérelve nem stigmatizál társadalmi jelenségeket és csoportokat, akkor nem hörögnék gyűlölködve az ostobák, hogy „Végtelenül ostoba a magyar válogatott kapusa, aki azt sem gondolta át, hogy az a közeg, amelyben felnőtt, a sportolók, szurkolók többségében nem tolerálják ezt a liberális ideológiát.” Lehet, hogy a rezsim nincs tisztában azzal, mit is szabadít rá a gyűlöletkeltéssel erre az országra, de ettől még egyedül ők a felelősek érte. A világunkat, ezt a szerethető és gyönyörű Magyarországot ők tették, teszik egyre szerethetetlenebbé. Ők gyűlölhetik kedvükre ezeket a sportolókat. Én viszont – ha külföldről szólnak is hozzánk – tisztelem őket a bátorságukért és büszke vagyok rájuk.
Képek forrása: facebook.com/petergulacsiofficial / megoldaskozpont.com / hatter.hu
