„Azért kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi.” – mondja az ismert nasi-reklám.

Magyarországgal tényleg baj van. Csak pislogok jobbra-balra, s nem akarok hinni a szememnek, a fülemnek.

Nemrégiben már bosszankodtam egy sort azon, hogy híre ment, Berki Krisztián főpolgármesteri babérokra tör.

Kövér Lászlóra soha nem voltak jellemzők a túlgondolt nyilatkozatok. Ha tévednék, s mégis megfontoltság uralja szavait, akkor még nagyobb a baj.

Mégiscsak jó hely ez a Magyarország.

Attól tartok, sikerült megint hülyét csinálni magunkból a nemzetközi porondon. Nem először.

Néha az az érzésem, a magyar kormány szándékosan nem akar értelmezni, megérteni bizonyos jelenségeket.

Soha nem voltam jó matekból. Az órákon többnyire eredeti, egyéni és kreatív, ha tetszik – Matolcsytól kölcsönözve a kifejezést –, unortodox megoldásokra törekedtem.

Valószínűleg egyedül Hende Csaba tudja, mire gondolt, amikor 2011 szeptemberében kijelentette, hogy „Talán egyszer majd azok, akik lovagolni akarnak, Magyarországra jönnek.”

A legutóbbi angliai tartózkodásomat eléggé elrontotta a nagy meleg.