Valószínűleg egyedül Hende Csaba tudja, mire gondolt, amikor 2011 szeptemberében kijelentette, hogy „Talán egyszer majd azok, akik lovagolni akarnak, Magyarországra jönnek.”
Meglehet, jövőbe látó gondolata azt jelezte, e nemes négylábúak az evolúció kérlelhetetlen törvényeit követve kizárólag a Kárpát-medencében lesznek képesek fennmaradni. Itt is csak azért, mert a mi hagyományaink „… egy lovas nemzet és egy katona nemzet hagyományai”, s ez biztosítja további létezésük feltételeit.
Az egykori honvédelmi miniszternek újabban a Fidesz szombathelyi szervezete körüli politikai küzdelmek okoznak komoly fejfájást, így vélhetően örömteli melegség járta át szívét, amikor meghallotta, hogy egy lépéssel megint közelebb kerültünk az általa felvázolt vízióhoz. Igaz, a hét vége óta a Budai Várban lóháton szolgálatot teljesítő készenlétisekhez nagy valószínűséggel hiába fordulnak a külföldi turisták, hogy ők Hende szavain felbuzdulva lovagolni jöttek Magyarországra. Borítékolni lehet, hogy egyik huszáregyenruhás sem fog lepattanni a nyeregből, s átadni a szolgálati négylábút egy sétagaloppra.
De ne legyünk rosszmájúak. Optikai tuningnak kiválóan megfelelnek ezek a lovasok a Várban. A patkók történeti időket idézve kopognak majd a macskaköveken, vagy hát térköveken, vagy min. Őszintén szólva maga a huszáregyenruha is remek látványelem. Arról nem is beszélve, hogy a vájtfülű idegeneknek ismerős lehet a huszár szó csengése is. Készenlétiseink pedig tört franciasággal olvashatják majd fel a külföldiek tájékoztatását célzó, előzetesen kiosztott füzetecskéből, hogy bizony, ez a kifejezés (hussard) az egyik magyar jövevényszó a francia nyelveben abból a talán négyből, amellyel megajándékoztuk Baudelaire nemzetét.
A Készenléti Rendőrség lovasainak persze van kevésbé békés bevetési módja is. Így aztán már annak is örülnünk kell, ha plasztik fejvédő nélküli lovakkal, meg piros egyenruhával találkozunk. Azt nem tudom, milyen lehet lónak, embernek 30 fok felett a tűző napon ebben a hacukában. A sujtásos mente és a hőháztartás kapcsolata félő, nem igazán felel meg a mai kor elvárásainak. Felteszem, pontos előírások szabályozzák a lovak védelmét, folyadékpótlását, s egyebeket, ahogy a szolgálatot teljesítő emberekét is.
Van persze egy másik kardinális kérdés. A lótartásnak ugyanis szerves része a szerves trágya, alias lócitrom. A sógorok elég jól kitalálták a bécsi fiákereknél. A végterméket egy kis bőrtatyó gyűjti a kerekek előtt. S bár tudjuk, Bécs egy romló biztonságú, egyre koszosabb város, néhány trükköt talán elleshetünk tőlük. Sajnálatos módon azonban ez a megoldás egy büszke huszár lova esetében aligha alkalmazható. Különös tekintettel arra, mi lovas nemzet vagyunk. A készenléti huszárokkal kapcsolatban az egyik legfőbb szempont nyilván az autenticitás. Máskülönben mi értelme volna beleizzadni az egyenruhába? Egy autentikus lovashuszár lova ugyanakkor nyilván minden higéniai és vizuális szempontra fittyet hányva helyezi el táplálékának emészthetetlen maradékát oda, ahol éppen tartózkodik.
Bevallom, eddig nem volt alkalmam tanulmányozni a várbeli lovak tomporát. Meggyőződésem azonban, hogy sikerül valamilyen megoldást találni erre a problémára is. Csak nem fogják összeszarni a főváros legfrekventáltabb kerületét. Hogy is nézne ki, ha szelfire várva lehervadna a mosoly az idelátogatók arcáról, mert beleléptek valami párolgó, puha masszába. Valljuk be, erre ma még van némi esély, de a magyaros leleményesség nyilván meg fog küzdeni ezzel a feladattal is. Mondjuk szolgálat előtt kötelező jelleggel előírják a paciknak a székletürítést. Vagy minden huszárt egy közmunkás követ seprűvel és lapáttal.
Bevallom, az is megfordult a fejemben, hogy ez az egész fontos előkészület a későbbi időkre. Látványos, a tradícióra épülő őrségváltások elég gyakoriak a világban. Előfordulnak köztársaságokban is (pl. a Syntagma téren, Athénban), mégis, ezek az egyenruhás turistalátványosságok jellemzően monarchikus hagyományokra épülnek. A Budai Vár mára a hazai politikai élet meghatározó helyszínévé vált. Tusványos óta azt is tudjuk, hogy Orbán 15 évre tervez. Ebbe tulajdonképpen bármi belefér. Akár az is, hogy a patkókopogás e királyi közegben új értelmet nyerjen.
Képek forrása: kapos.hu / turizmus.com / I.kerulet.ittlakunk.hu / MTI fotó
