Barátaim élnek Oroszországban. Moszkvától jócskán keletre, távoli vidéken.

Persze, hogy visszatérő téma közöttünk, az orosz-ukrán háború. Az ilyen szélsőséges helyzetekben sokat megtud az ember a többiekről. Olyat is, ami addig rejtve volt előtte. De most nem is ez a fontos. Inkább az a kommunikációs szituáció, ahogy óva intjük egymást arra, nehogy bedőljön a másik az egyoldalú híreknek. Ők az orosz, én az általuk nyugatinak nevezett médiának. Elmondják, milyen durván gyilkolják Ukrajnában az orosz katonákat, miközben ők csak katonai célpontokat támadnak. Célba vett atomerőművek, lerombolt tömbházak, meg a mariupoli szülészet és gyerekkórház jut az eszembe, de inkább rájuk hagyom a dolgot.

Nézem, ahogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a tegnapi kormányinfón felmutat egy fényképet annak illusztrálására, hogy lám, miképp tankolnak akár nylonzacskóba is a leleményes autósok. Időközben kiderült, hogy a fotók nem mostanában és nem Magyarországon készültek, hanem Mexikóban, 2019-ben. Igaz, ha jól tudom, nem állította, hogy a kép itthon készült. Egyszerűen csak magyarázta a bizonyítványt. Hogy lám, ilyen hülye autósok vannak. Ilyen körülmények között persze, hogy előfordulhatnak logisztikai problémák. Hazudott? Mindenki döntse el maga.

Hallgatom az orosz külügyminiszter, Szergej Viktorovics Lavrov sajtótájékoztatóját. Kemény kérdéseket kap. Azt hiszem, ahogy mondani szokták, vérprofi a fickó. A tapasztalt újságírónő sem kevésbé, bár most inkább harsánynak tűnik. Lavrov egyetlen pillanatra sem jön zavarba. Látszólag érvel, ám ha jobban figyel az ember, könnyen belátja, hogy a számára kellemetlen kérdések esetén terel. Ugyan honnan tudhatnánk, hogy mire a támadás elérte a kórházat, az valóban az Azov zászlóalj rejtekhelye volt-e? A külügyminiszternek egyetlen arcizma sem rándul, amikor a gyermekáldozatokra kérdeznek rá. Nem állítja, hogy nem történhetett ilyen, ahogy azt sem, hogy megtörtént. Viszont együttérzéséről biztosít mindenkit, akinek tragédiát kell elszenvednie. De hát ilyen a háború. Hazudott? Mindenki döntse el maga.

Ha kicsit ügyesebb vagy, akár politikusként is megúszhatod a tételes hazudozást, anélkül, hogy igazat kellene mondanod. Azt hiszem, a politika mára a retorika művészetével vált azonossá. A környezetemben – magamat is beleértve – senki nem hisz a politikusokban. De had’ fogalmazzak kicsit pontosabban: senki nem hisz a politikusoknak. Ehhez azonban még csak arra sincs feltétlenül szükség, hogy mondjuk egy miniszter tisztességtelen legyen. A politikus megszólalásai kicsit olyanok, mint a költészet. Egy frakcióvezetői beszéd persze soha nem olyan szép, mint egy költemény. Ám a szavak szószerinti jelentésére szinte itt is minden esetben ráépül egy nem szószerinti jelentés. A költészet igazsága mindig e szimbolikus értelemben rejlik. Ahogy a politikus is ide rejti a hazugságait. Ha nem értelmezed, észre sem veszed.

A politikus beszéde is a kettős értelem régiója. Mond valami konkrétumot, miközben elhallgatja a háttérben meghúzódó érdeket. Mára megtanultuk, hogy a politika szinte minden esetben rejtőzködő, szűkebb érdekeket is kiszolgál. Ennél csak az gyalázatosabb, ha ezt a csalárd érdekhálót még a média is kiszolgálja. Az a média, amelynek legfőbb feladata éppen az volna, hogy a szűkebb érdekcsoportoknak a közösségi érdekek elé kerülését megakadályozza. Az ilyen média egyszerre köpi szembe magát és a fogyasztóit. Azokat, akiket eligazítani volna hivatott. Azokat, akiket ehelyett szándékosan és tudatosan megtéveszt.

Háború idején a megtévesztést dezinformációs hadviselésnek nevezik. Mennyiben más ez, mint a békeidőben évek óta katonai fogalmakkal operáló miniszterelnök által hadba állított média dezinformációs hadműveletei? Egy normális narratíva keretei között ezeket egyszerűen hazudozásnak szokás nevezni. Nézem a 2017 és 2021 közötti vesztett helyreigazítási perek számát mutató diagramot. Messze az élen az Origo, a Pesti Srácok és a Ripost. Ezek hárman 197-szer buktak el ezekben a perekben. A kimutatásban szereplő másik 19 médium összesen nem bukott ennyit. De érdemes megnézni az első tíz helyezett viszonyát a KESMA-hoz. Egyhangú a kép. A hazugság kisebb-nagyobb gyárai ezek. Egy hazug rezsim erkölcstelen és tehetségtelen katonái.

Képek forrása: urbanlegends.hu - Túry Gergely / AP - Jevhen Maloletka