Néhány nap pihenésre kárhoztatott a doki. Így aztán pár napig nyugodt körülmények között van időm reggel elfogyasztani egy café au lait-t a kedvencemmel, a sajtkrémmel összekevert narancsos csokoládéval töltött rugelachhal. Imádom.

Persze minden relatív. Nyugodt körülmények. Nos, ezek a körülmények nagyjából addig állnak fenn, ameddig az ember kezébe nem veszi az okostelefonját. A böngésző automatikusan kínál fel olvasnivalót a hírfolyamból. Kézilabda EB, Schadl-Völner dosszié, Bukás esetén 654 milliós végkielégítés a kormánytagoknak. Rájöttem, összesen. Mintha szándékosan akarnának kimozdítani a komfortzónámból. Vagy épp belerángatni. Igaz, vagy sem, nem tudom, de összesen 654 millióért már bukni is érdemes.

Szóval unottan görgetem lefelé a kínálatot, a legtöbb írást meg sem nyitva. Aztán hirtelen, innen a XIII. kerületből kissé távolinak tetsző országrészbe invitáló íráson mégiscsak megakad a szemem. Az „LMBTQ-propaganda” veszélyezteti a szombathelyi óvodákat? Vas megyét, s a megyeszékhelyt is elég jól ismerem. Az ott élőkben mind a mai napig él az a ki tudja honnan származó fordulat, hogy Szombathely a nyugat királynője. Akár igaz is lehetne, s az ott élők láthatóan igyekeznek is tenni azért, hogy igaz legyen újra. Jó értelemben vett osztrákos kispolgári csendesség uralja a várost, a terek, az épületek egyre takarosabbak, az utcák a fővároshoz szokott szemnek tiszták, s ami azonnal feltűnik, az Alpok felől szinte mindig friss levegő tölti be a települést.

A szombathelyieknek persze nem feltétlenül tűnik fel mindez. Az embert már csak az jellemzi, hogy mindig többet, mindig jobbat akar. Így aztán ha szükség van rá, ha nem, jócskán vannak ott is politikai perpatvarok. Az ellenzéki városvezetés küzd a helyzetétől elválaszthatatlan forráscsökkenéssel, az ott kisebbségnek számító fideszes és kereszténydemokrata politikusok pedig igyekeznek bizonyítani. Bizonyítani egyrészt a választók felé, hogy mekkora hiba volt ismét hatalomhoz juttatni az ellenzéket. Nincs könnyű dolguk, mert amennyire tudom, Szombathelyen a megszorítások ellenére is jó dolgok történnek. S másrészt természetesen igyekeznek bizonyítani a Fidesz nagyurainak is, hogy ők márpedig egytől-egyig méltók a bizalmukra.

Erre a – néhány kivételtől eltekintve – kulturált politikai miliőre való tekintettel tűnt számomra furcsának a nyugat.hu fent említett írásának címe. A Fidesz stratégiájának szerves része, hogy a politikai diszkurzus rangjára emel végtelenül leegyszerűsített, ostoba frázisokat. A dolog sajnos működik. Az emberek zabálják az egyszerű fordulatokat, s a horror műfajának sikere önmagában is bizonyítja, hogy imádnak rettegni. A rezsim politikája pedig mindennapi betevő falatként megadja nekik a rettegni valót. Mintha a méltatlanul feledésbe merülőben lévő – ha tetszik, Demeter szavával kukázott – magas szintű magyar kórus-kultúra látszana feltámadni újra.
Megvan az a mozdulat, ahogy a kórusvezető kézfejéhez koppintja a hangvillát, a füléhez emeli, majd megadja a hangot. Valami hasonlót tesz Orbán is.

Megadom a hangooot: migrációóóóóó
Megadom a hangooot: Brüsszeeeeeel
Megadom a hangooot: Soroooooos
Megadom a hangooot: Gyurcsááááááány
Megadom a hangooot: LMBTQQQQQQ

És a kórus felcsendül.

Furcsának csak azt tartom, hogy néhányan láthatóan úgy hiszik, ez bejön Szombathelyen is. Én viszont, ha jól ismerem azt a várost, szinte biztos vagyok benne, hogy nem jön be. Azt gondolom, hogy ott inkább kiröhögik az ilyen beszédet. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy komolynak tetsző felnőtt emberek miért hordanak össze ilyen ostobaságokat? Milyen politikai hasznot remélnek abból, hogy lejáratják, hülyének mutatják magukat? Az LMBTQ-propaganda valódi veszély és meg kell előzni. A gender-propaganda többszáz, vagy többezer éves társadalmi berendezkedésünket veszélyezteti.

Egyáltalán tudják ezek miről beszélnek? Többszáz, vagy többezer éves társadalmi berendezkedés? Hogy mi??? Tisztában lehetnek ezek az alakok a társadalmi nem fogalmával? Értik azt a kifejezést, hogy gender? És vajon elhiszik, amit mondanak? Ha igen, nem nagyon van mit kezdeni velük. Ha viszont nem hiszik, de mégis harsogják, amit elvárnak tőlük, akkor ezt szimplán hazudozásnak szokás nevezni. Vagy egyszerűen arról van szó, hogy ők nem nemváltáson, hanem agymosáson, szellemváltó beavatkozáson estek át? Orbán megadta a hangot: LMBTQQQQ. Ők pedig fújják átszellemülten, extatikus örömmel, mint annak idején annyi fiatal Kodály Magyarországán a régi, s ebből a szempontból mindenképpen szebb időkben a reneszánsz zeneszerző, Orlando di Lasso – vagy ahogy talán még ők is ismerik, Lassus – kórusműveit.

Képek forrása: sutitakarok.cafeblog.hu / fejlodesreszulettunk.hu/ alamy.com