Blogger Bob

Szemfényvesztő Cipollák

2021. augusztus 27. - Blogger Bob

Az ember bioritmusát rendesen felborítja, ha a miniszterelnöki interjúkra a megszokottól eltérő időpontban kerül sor.marionett_politika2.jpg

Az elmúlt hétvégén igazából azt sem tudtam, milyen nap van. Előbb a pénteket gondolta csütörtöknek, aztán a vasárnapot pénteknek. Így jár, kérem, ha valaki a miniszterelnök megszólalásaihoz fixálódik. Aztán rájöttem, ez is csak a taktika része. Egyrészt kialakítottak bennem egy igényt, amit hosszú időn keresztül ki is elégítettek, majd ezt a kielégülést elkezdték megvonni. Ugyanúgy működik, mint a függőség. Ha nem volnának erős fenntartásaim Orbán Viktorral szemben, s ha ezekre nem reflektálnék részben terápiás célból kellő rendszerességgel, a végén még könnyen azt hihetném, hogy nem tudok élni nélküle.

orban_afganisztan.jpgA helyzet persze az, hogy nem ír mindenki blogot. S még csak tudatosan sem alakítja a viszonyát azokhoz a hírekhez, amelyeket a nyakába zúdítanak. El lehet képzelni, milyen lehet, ha valaki éjjel-nappal kénytelen viszonylagos passzivitással az M1-et nézni. Sokan vízionálnak az utóbbi évtizedekben zombi apokalipszist. Ha alaposan belegondolunk, egy ilyen jövő bekövetkeztében fontos szerep juthat bármely, a mostani magyarhoz hasonlító médiának. És valljuk be, ahogy annak idején a legtöbben tök passzívan nézték mondjuk a Szomszédok felejthetetlen sorozatát, mára ugyanazzal a közönnyel bámulják a híreket. A közoktatás mindenre megtanít, csak arra nem, hogy értelmezni tudják a felnövekvő generációk az őket érő külső hatásokat.

Most persze sokan kaphatják fel a fejüket, hogy ugyan már, őket nem lehet megetetni. Ők figyelnek, résen vannak. És igazuk is van. Csakhogy az olyan tematikájú blogokat, mint itt ez is, jellemzően azon kevesek olvassák, akiket érdekelnek a közélet dolgai. Szóval, a fentiekhez rögtön hozzá kell fűznöm, hogy tisztelet a szépszámú kivételnek. Én igazából azokról beszélek, akiket nem látunk. Akiknek a társadalmi közbeszéd kimerül a nemzeti konzultációkban. Közöttük is van ilyen, s olyan is. Vannak, akiknél minden csak befelé megy. Akik tényként fogadják el, amit egy miniszterelnök mond, vagy amit a hírolvasó felolvas a képernyőn.

kabul_merenylet.jpgNormális reakció ez is. Miért ne hihetnénk egy miniszterelnöknek, vagy egy közpénzből fenntartott hírcsatornának. Ők azok, akik reflektálatlanul húzzák be az x-eket a kérdőíven. Sokkal nagyobb a felelőssége azoknak a bólogatóknak, támogatóknak, akik tudják, hogy nem stimmelnek a dolgok, mégis felmentik a miniszterelnököt, mondván, nem ő a rossz. Ami taszító számukra a mindennapi történésekben, az mind a góré nagyszerűségét kijátszva, kihasználva történik. Fel sem merül bennük, hogy a rendszert, amely lerabolja az országot, amely oly sok gazemberség felett huny szemet, s amely oly sok nyomorúsággal és szenvedéssel jár együtt, csak a legmagasabb szinten lehet működtetni. Ők az Orbán-hívők, a rezsim rendíthetetlen hívei.

Amit cserébe kapnak, megalázó. Lenézik, lesajnálják őket. Azt hiszik, ők is ostobák. Pedig nem azok, csak elvakítja őket a feltétel nélküli hit. Ebbe a hitbe, s a másik oldal gyűlöletébe burkolódzva nem veszik észre, hogyan fosztják és használják ki őket. Hogyan verik át őket nap, mint nap. Amit ez a politikai rendszer az ellenfeleivel tesz, az legalább érthető. Ám amit a saját hívei ellen követ el, az egyszerűen undorító. Mert átverik, lenézik, ostobának tartják azokat, akikbe reményt csepegtettek. Szinte minden média-megnyilvánulásból fölény és pökhendiség árad. De hogy ne fecsegjek példa nélkül. Bencsik pesti srácos argumentuma a tálibokkal kapcsolatban, s az, hogy Afganisztán nagy része örül a változásoknak, mára nemcsak erősen botlani látszik, de egyértelműen minden valóságot nélkülözővé vált. Csak amit eddig tudunk: újra betiltották a zenét, megkezdődtek a leszámolások, szörnyű terrorcselekményről érkezett hír, s mivel rugalmasak, talán engedik, hogy a nők, ha három napnál rövidebb útra mennek, férfi kísérő nélkül is elhagyják az otthonukat, bár a saját testi épségük megőrzése érdekében jobb, ha ilyet mégsem tesznek. Ez volna hát az öröm bencsiki forrása. És nem hallom sehonnan, hogy ne már, Bencsik úr.

marionett_politika.jpgÉs azt sem tartja ellentmondásosnak senki, hogy Bencsik eszelős gondolataival szemben a kormány hatalmas migrációs hullámmal riogat bennünket, az ujjongó Afganisztán felől. S az sem sántít a hívek szemében, ahogy Matolcsy egyre határozottabban bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, miközben a propaganda – a soha nem látott mértékű gazdasági növekedésre hivatkozva – elképesztő nagyságú nyugdíjprémiumot ígér. A nyugdíjasok tehát kipipálva. Kell ennél több? A Fidesz ezzel nagyjából ki is jelölte választási kampányának két fő irányát. Migrációs nyomás + gazdasági felemelkedés. Valakinek azonban csak riadót kellene fújnia, amíg nem késő. Valaki csak figyelmeztethetné a megbűvölteket, hogy az ő bőrükre is megy ez a játék. Hogy új szemfényvesztő Cipollák szórakoznak velük és velünk.

 

Képek forrása: facebook.com / 24.hu / azöreg.pestisracok.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://bloggerbob.blog.hu/api/trackback/id/tr6416672764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása