Őszintén be kell vallanom, egyre nehezebben esik számomra, hogy türtőztessem magam.

Lehet, hogy a NER-legények és -banditák elégedetten nevetnek ezen, mivel ki nem mondott céljaik között szerepel ez is, de ha így van, hát ügyesen csinálják. Mára odáig jutottunk, hogy elég kilépnem az utcára, beülni a kocsiba, bekapcsolni a rádiót, vagy hazaérve felcsatlakozni az internetre, s elönt a tehetetlenség érzéséből fakadó düh. Nem tudom, meddig leszek képes higgadt maradni, s mikor csatlakozom azokhoz, akik már vették a kalapjukat, s hátat fordítottak az országnak. Itthon az ember lassan egyszerűen nem kap levegőt.

Megint telepakolták az országot a hülye üzeneteikkel. A hírlapárusnál ott üvölt a szemembe, keveset nézek tv-t, ezért még nem láttam, de nyilván fel fog bukkanni ott is a reklámokban, óriásplakátokról vigyorog felém, hogy 97 % nem a szankciókra. Túl azon, hogy nem teszik világossá, minek a 97 %-a ez, mindenfelé azt harsogják, hogy a magyarok 97 %-a mond nemet a brüsszeli szankciókra. Mintha bármilyen kutatásmódszertani megfontolás alapján reprezentatív sokaságnak volna nevezhető az a megvezetett rajongótábor, amely gondolkodás nélkül húzkodja be az X-eket, s küldi vissza az ilyen-olyan nemzeti konzultáció kérdőíveit.

Meggyőződésem, hogy bármikor találok olyan embercsoportot, amelynek 97 %-a igent mond ezekre a megszorításokra. Még úgy is, ha jórészt fogalma sincs, mi ezeknek az intézkedéseknek a valódi célja és tartalma. Mert a plakátokról vigyorgó 97 % mögött álló tömeg 97 %-a tutira nem tudja, mire mond nemet. Ez nem az ő hibájuk, de nem is érdekli őket. Ha Viktor azt mondja, hogy ezek a szankciók nekünk rosszak, mi több, kártékonyak, akkor az úgy is van és pont. Vagy hát nem is pont, hanem X. Mint a gender propaganda. Ne már, hogy nemváltó műtétre agitáljanak az óvodákban. X. Meg Soros is. X.

Meggyőződhet róla bárki, hova vezetett ez a tolvajtempó. Ott tartunk, hogy a sor végén kullogunk a legtöbb jóléti mutatóban. Elég csak a bérekre gondolni. S persze van, ahol mi vagyunk az élharcosok. Ott van mindjárt az élelmiszerárak inflációja. Teljesen felesleges újabb példákkal előhozakodnom, beszéltem róluk eleget. De azért az csak kellene, hogy zavarja ezeket a szerencsétlen, elbutított X-előket, hogy az itthoninál többször magasabb fizetéssel fele annyiért lehet megvenni egy zacskó belépő minőségű tésztát a hanyatló nyugat boltjaiban, mint nálunk. Tényleg ezt akarták? Valóban erre voksoltak immár negyedik alkalommal? Meddig éri még meg – ettől a szókapcsolattól őrülök meg végképp – a bukott baloldali liberálisokon röhögni a saját kárukra? Ez vajon ki szerint normális így?

Hová jutott ez az ország? Mennyit haladt előre gondolkodásban a rendszerváltás óta? Vagy egy éve demonstrálnak a tanárok, hogy tisztességes körülmények között taníthassák az újabb generációkat. Mintha nem történne semmi. Szóba se állnak velük, vagy ha mégis, nincs szó többről, mint üres fecsegésről. Ha meg szolidaritást vállalnak velük teszem azt a műegyetemisták, egyszerűen eltávolítják a Veletek vagyunk! feliratú molinójukat. Ami az önmagáért kiállni képes gondolkodást illeti, Orbán mára valahova az ötvenes évekbe taszította vissza Magyarországot. Egy francia, vagy olasz egyetemen a molinó ilyen gőgös és pökhendi eltávolítása után a diákok lazán elfoglalnák az egyetem épületét, a dékáni hivatal iratait pedig jobb esetben csak kihajigálnák az ablakon, rosszabb esetben felgyújtanák az egész hivatalt. Mert ilyet nem lehet megtenni. Már a hatvanas években sem lehetett! Itt tartunk.

De ne legyünk igazságtalanok. Nemcsak az infláció tekintetében ugrottunk az élre. Az Unió tagállamai között abszolút első helyre tettünk szert a korrupció tekintetében. Egy ilyen adat azt állítja, hogy figyelj barátom, akikre rábíztad a dolgaid intézését, a sorsod, az életed, azok lopnak. Érted? Meglopnak! Sírni tudnék. És ne jöjjön senki azzal, hogy Transparency International, meg újra Soros. A korrupció az Európai Unióban Magyarországon jutott a legmagasabb szintre, s ez útjában áll az ország fejlődésének. És a korrupció bizony rendszerszintű. A Fidesz szavazótábora tényleg azt a kormányt támogatja, amelynek sikerült ezt elérnie? Kíváncsi vagyok, ez az eredmény mikor jelenik meg az óriásplakátokon, vagy a kormánymédiában fizetett hirdetések formájában? De arra is, hogy a gyámoltalan, mimóza ellenzékünk mikor használja ki ezt a helyzetet? Mikor ébreszti fel saját megmaradt táborát a tetszhalálból, hogy végre hozzáfogjon egy valódi rendszerváltáshoz?

Képek forrása: youtube.com / telex.hu / 24.hu / Tordai Bence - Facebook