A legjobban teljesítő egészségügy

2020. augusztus 05. - Blogger Bob

Y polgártárs egy hajnalon arra ébredt, hogy vizelnie kell.

Ahogy cikáztak fejében a gondolatok – menni, vagy maradni –, elfogta a szokásos szorongás. Vajon kiér-e időben a fürdőszobába, vagy szégyenszemre megint fel kell keltenie az asszonyt, hogy segítsen. Be kell áztatni a pizsamát, ami épp rajta van, s tisztára is szüksége volna. Ilyenkor mindig eszébe jutott, mennyire szerette ezt a nőt, aki kezdetben úgy nézett fel rá, mint egy görög istenre a mitológiából. Ő ezt szinte természetesnek is tartotta. Fiatalon bivalyerős volt, végig dolgozta az életét, viszonylag jó fizetéssel. A feleségével pedig valóban együtt voltak jóban, rosszban.

budi_2.jpgMára azonban minden megváltozott. Valahogy egyre többet morogtak egymásra. Azt hitték, közel ötven év munkaviszony után békés öregkor vár rájuk. Kettejük nyugdíjából azonban annak az aprócska falusi háznak a rezsijére is alig futotta, amelyben évtizedek óta laktak. Régebben volt egy darabka földjük, amelyen megtermettek a legfontosabbak. Amióta azonban meg kellett válniuk tőle, mert az a kis nadrágszíjparcella a közelben felújított vadászkastélyt körül ölelő hektárokba ékelődött, mindent a boltból voltak kénytelenek megvásárolni. Az infláció fogalma ugyan nem sokat mondott nekik, de azt pontosan érzékelték, hogy minden élelmiszernek napról-napra emelkedik az ára.

Y polgártársat tehát így is, úgy is szorította a szükség. Az említett szorongás ezúttal abból táplálkozott, hogy járókeret nélkül képtelen volt eljutni, s enyhülést találni a fürdőszobába. A közlekedésnek ez a módja végtelenül lassú volt a hetvenes évek óta felhalmozott bútorok között. Ilyenkor aztán, botorkálás közben, áldotta az eszét, hogy engedett az asszonynak, s a külső budi helyett a WC is helyt kapott a fürdőszobában. Az árnyékszékig tutira nem tudta volna visszatartani.

budika_2.jpgNagyon várta már azt az átkozott csípőprotézis műtétet, amelytől azt remélte, visszanyeri egykori mozgékonyságát, s talán némiképp az erejét is. Úgy tűnt, mintha végtelenül hosszú ideje álmodna a beavatkozásról, s tudta azt is, még legalább fél évig nem dobhatja el a járókeretet. Miközben a várólistán araszolgattak előre, hónapról hónapra rakosgatták a pénzecskéjüket egy borítékba, hogy majd legyen mit a sebész zsebébe csúsztatni.

Ma viszont sikerült. Időben érkezett, nem volt semmi gond. Mivel járókeret nélkül állni nem nagyon tudott, vizelés előtt rendre az ülőkén helyezkedett el, tartósabb kényelmet keresve. Ha már hajnalok hajnalán felébredt, sejtette, hogy visszaaludni úgysem tud, ezért kezébe vette a megyei napilapot, s azt kezdte olvasgatni. A halálozási rovattal nem igazán foglalkozott. Kis falu volt az övék, még a halottjaik is alig kerültek be az újságba. A többi rovatban is jobbára a képeket nézegette, meg a címeket olvasta el.

fogorvos_2.jpgHirtelen iszonyatos fájdalom nyilallt Y polgártárs alsó állkapcsának bal oldalába. Már régóta kínlódott az egyik őrlőfogával. Tudta, hogy be kellene menni vele a városba, de tudta azt is, hogy a megyében nincs közfinanszírozásból fenntartott fogászati ügyelet. Maszek fogorvosra meg hogyan is volna neki pénze? A szomszédnak, aki tehetősebb volt nála, ezért a fia tanácsára a szürkehályog-műtétjét egy fővárosi egészségügyi központban csináltatta meg, de majdnem megvakult közben valami fertőzés miatt, egy egyszerű gyökérkezelés került negyvenezerbe. Így aztán számára nem volt kérdés: vagy a csípőprotézis, vagy az őrlőfog megmentése. A kettő együtt nem megy.

Ekkor akadt meg a szeme a címlapon a miniszterelnök egyik mondatán: A magyar egészségügyi rendszer Európa egyik legjobban teljesítő egészségügyi rendszere. Sajgott a csípője, nyilallt a foga, s tudta azt is, az asszony is csak azért hallgat a testi bajairól, mert ő soha nem panaszkodik. A járókeretbe kapaszkodva nehézkesen felállt, felhúzta a pizsamanadrágját, majd ingerült mozdulatokkal összegyűrte a megyei napilapot és a csészébe hajította. „Ahova valók vagytok…” – morogta. Megnyomta a vízöblítő tartály gombját, s bosszúsan nézte, ahogy a fajansz feltelik vízzel.

Képek forrása: indafoto.hu / depositphotos.com / mirror.co.uk /  liganet.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://bloggerbob.blog.hu/api/trackback/id/tr2916105958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.