Sűrűsödnek a dolgok rendesen. Gyanítom, ez így lesz még hosszú időn keresztül. Mára jutott legalább egy hétre való, ami hol közelebbről, hol távolabbról érinti a magyart.

Gondolom a NER most egy emberként üvölti, hogy Viktor, Viktor, Viktor. A vezér ugyanis publikussá tette, hogy nemzetközi tendenciák ide, vis major oda, ő bizony megvéd bennünket. Nem enged a negyvennyolcból, dumáljanak a szakemberek bármit is. Továbbra is ragaszkodik a hatósági árakhoz. Azért ez nem akármi. A lelkes tapsoncok pedig elhiszik, hogy mindennek az árát nem mi fogjuk megfizetni.

Felteszem, hasonlóan alakul a rezsicsökkentés sorsa is. Na nehogy már a pénz- és gazdasági ügyekben járatlan Csányi akarja megmondani a frankót. Kelti itt a rémhírt, hogy a nyavalya essen bele. Még hogy „a rezsicsökkentés nem jó.” Honnan vesz ez s fickó ilyen inkompetens marhaságokat. Különben is. A Deutsch Tomi a magához és a rezsim logikájához méltó módon odapörkölt az OTP elnök-vezérigazgató dollármilliárdosnak. Valahogy így:

„Csányi Sándor: A rezsicsökkentés nem jó.
Rezsicsökkentés: a Csányi Sándor nem jó. Ennyi”

Értik, ugye. Ennyi. Így megy ez. Ennyi. Mondanám, döntse el mindenki, kinek hisz. Sajnos azonban április 3-án az emberek egy jelentős része már eldöntötte. Neki. Deutschnak. A keresztény értékrend felkent bajnokának. Ennyi.
Közben megint vétózgattunk egy jót. Megakadályoztunk egy közösségi állásfoglalást. Egy török üzletember, Osman Kavala életfogytot kapott, mivel anyagilag segítette az ellenzéki tüntetések szervezését, s a bíróság álláspontja szerint ezzel meg akarta dönteni a török kormányt. Az EU közös állásfoglalásban ítélte volna el a jogvédők szerint vitatható döntést, ám a magyar vétó ezt megakadályozta. A bírósági döntés megítélése nyilván szakmai kérdés. Az viszont eléggé világosnak tetszik, hogy a tekintélyelvű rendszerek meglehetősen hisztérikusan reagálnak arra, ha a hatalmukat veszélyeztetve érzik a demokratikus értékek képviselői részéről. Nagyobb baj, hogy a magyar vétó értelmezhető akár figyelmeztetésként is az ellenzéki álmokat szövögetők felé.

S ha már jog, hát állítólag postázták a levelet, amely arról értesít, hogy rendszerszintű korrupció miatt az Európai Bizottság megindította a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. Érthető ugye ez is. Rendszerszintű korrupció. Zúghat a Viktor, Viktor, Viktor megint. A léc a lengyelek esetében is rezgett, de valahogy végül kimaradtak belőle. Ennek okát biztosan érdemes volna mélyrehatóan megvizsgálni. Itt és most azonban én beérem annyival, messze nem mindegy, hogy egy kormány a közösségi értékekkel, vagy a korrupcióval vádolható érdekkörökkel szemben bizonyul lojálisnak.

Aztán itt van ez a stressz a gáz miatt. Nagyban zajlik a szájkarate. Nekünk állítólag sikerült pénzügytechnikailag megoldania rubellel való fizetés anomáliáját. Az oroszok mindeközben elzárni készülnek, vagy talán már el is zárták a Lengyelország, illetve Bulgária felé történő szállítási útvonalakat. Hozzánk Bulgária felől is jön gáz. Látszólag elégedetten dőlhetnénk hátra, hogy a viszonylag bonyolult konstrukciónak köszönhetően a mi ellátásunkat nem fenyegeti veszély. Tudunk fizetni az orosz elvárásoknak megfelelően. Igen ám, csakhogy a bolgár miniszterelnök már jelezte, hogy a Gazprom döntését követően felülvizsgálják a felénk irányuló tranzitforgalmat is. Meglátjuk mi lesz. Az azonban ebben a szituációban is egyértelműnek tetszik, hogy még a rezsim narratívájában oly sokat emlegetett nemzeti érdek is hatékonyabban képviselhető közösségi keretek között.

A hatósági árak további fenntartása, Deutsch cseppet sem szellemes sziporkája, az újabb magyar vétó, a jogállamisági mechanizmus megindítása, gázmizéria. Sok ez egyetlen napra, pedig messze nem foglalkoztam mindennel. Mindezek ellenére a nap eseménye számomra mégis az, ami a Nemzeti Színházban zajló MITEM nemzetközi színházi fesztiválon történt. Egy litván társulat előadásának végén egy kép jelent meg a háttérben a következő felirattal: „Biztos vagy benne, Orbán? Magyarország 1956 – Ukrajna 2022”. A nagyszínpadon pedig, egy ugyancsak litván társulat előadásának végén két ukrán zászló között ez a felirat volt olvasható: „Magyarok, ne legyetek közömbösek!”

Bántó? Az. Ahogy mi, úgy tudják persze a feliratok készítői is, hogy a magyarok soha nem közömbösek. Mégis, az európai közbeszéd azonosít bennünket Orbán elvtelen, pénzsóvár, hataloméhes hintapolitikájával. Az eszével tudja mindenki, hogy ez méltánytalan. Még azokkal szemben is, akik április 3-án a rendszerszintű korrupció megteremtőire és képviselőire szavaztak. A világ azonban így működik. Az orbáni illiberalizmus és minden, ami abból következik, stigmává válik Magyarország arcán. És ez bizonyosan nem a nemzet érdeke.

Képek forrása: valaszonline.hu / AFP - Adem Altan / Facebook - Sándor Erzsi