Azt azért ugye vágja mindenki, hogy át vagyunk verve rendesen?
Nekem legalábbis nagyon úgy tűnik, a magyar rögvalóság ingerküszöbét könnyebben eléri Szíjjártó adriai ringatózása, mint bármi más, ami a napokban dől ránk a médiából, s tényleg hosszútávon befolyásolhatja a mindennapi létezésünket. Nem is nagyon értem én már ezt az egészet. Az a szerencsétlen jacht, a Lady MRD, lassan kezd olyanná válni, mint valami bénácska Leitmotif egy irodalmi-, vagy zeneműben.
Komolyan, még az is felmerült bennem, hogy tudatosan használják. Az eléggé egyértelmű volt, hogy a közvélemény rendesen rácuppant, amikor először bukkant fel. Ez valahol érthető is, hiszen a köz nem használ luxusjachtot. Viszont napokig rágódik a dolgon, ha azt észleli, van, aki ilyen körülmények között élvezi a szabadidejét. A politikai imázsépítéssel foglalkozó szakemberek joggal gondolhatták úgy, hogy különösebb kockázat nélkül zajlik mindez, hiszem miért is ne lazíthasson egy magyar oligarcha nemzetközi vizeken? Ugyan kinek mi köze hozzá?
Mi lenne, ha vezérmotívumnak használnánk? – ötölhetett fel egy ravaszdi fejében. Hiszen annyi potenciál rejlik benne. Rágódjanak csak el a népek egy ideig azon, hogy milyen zászló alatt fut ki a kikötőkből. Aztán szép lassan hagyjuk csak kideríteni, milyen cég a tulajdonosa. A dolog persze itt nem állhat meg, hiszen minden valamire való cégnek – még ha offshore is – magának is van tulajdonosa vagy tulajdonosai. Az sem baj, ha engedjük lehullani erről a tulajdonosról a leplet. Igen, tudja csak meg a világ, hogy a magyar vállalkozói rétegnek már meg se kottyan egy ilyen frankó jármű árának a kipengetése. Legyenek csak büszkék rá törzsökös magyarjaink.
Aztán vigyen az a hajó ismert embereket. A közélet nagyjait. Jófejek a magyar oligarchák, bárkit szívesen látnak a fedélzeten. Az óriássá lett Lócit éppen úgy, mint a rokonságát, vagy most újabban épp a külügyminisztert. Nem ám kispályásokat, mint a Balatonon csajokkal, meg csíkokkal. A nagy kékség felszínére igazi nagyágyúk kellenek, ha terelésről van szó. Hogy egy kissé összeférhetetlennek tűnik az állami beruházások megbízottjainak a fuvaros szerepe vízen és levegőben? Ugyan már, liberális maszlag. Miért ne röptetné, jachtoztatná egyik a másikat, ha neki van, a szerény apanázzsal bíró politikai nagyon elitnek meg nincs?
Szóval, megfelelő kommunikációval az idióta ellenzéki fintorgást könnyű leszerelni. Hogy is mondta Szíjj Lőrinc Mészáros László a 24. hu telefonos megkeresésére? „Köszönöm az érdeklődést.” – s bang, már ki is nyomta a készüléket. Erről beszélek. A rutinról, az évekről, meg az összetartozásról, ahogy a nevek fonottkalács szerű összegubancolásával az imént arra utalni szerettem volna. Még csak azt se kell gondolniuk, hogy mi a francot kíváncsiskodnak ezek. Megdumáltuk. Ha hívogatnak, egyszerűen kinyomod. Közben persze legyél végtelenül udvarias.
A közmagyar azon talán még fennakad egy pillanatra, hogy mi a csudának posztol valaki irodai fotót magáról, amely szorgos munka közben ábrázolja, miközben a fontosabb külügyeket egy motoros jachton intézi. Aztán elhessegeti a megütközését, mivel tudja, már ez se számít. Elvégre jár mindenkinek a pihenés, miért pont a szerény jövedelmű külügyminiszternek ne járna.
Mindez persze csak a képzelet játéka. Afféle konteo. Összeesküvés-elmélet. Ám akár még működhetne is. Hiszen miközben a jetskyn a Lady MRD-t fotózó újságírók után eredő két kigyúrt legényt fürkészi a közmagyar, vagy azon jár az esze, a külügyér fecskében, tangában, vagy olyan száras gatyóban igyekszik átvészelni a hőséget, eszébe sem jut azon tűnődni, minek veszünk mi egymilliárd dollárért amerikai légvédelmi rakétarendszert? Vagy arra, hogy – egy vidéki gimnázium igazgatójával szólva – „milyen iskolákat képzelnek el a minisztériumban”, ahol a tanévkezdésre sikerült összelapátolni egy szürreális járványügyi útmutatót, ám az abban foglalt „intézkedések fele nem megvalósítható”? Hogy az EU-ban miért Magyarországon halnak meg a legtöbben megelőzhető betegségekben? Mi lehet az oka annak, hogy az elcsalt fehéroroszországi választással kapcsolatban újfent szembe köpjük szerethető szabadságkereső múltunkat, s a Lukasenkaval szembeni határozott kiállás helyett a lengyel álláspont mögé bújunk? Ki van ez találva, kérem. A jacht ring az Adrián, a közmagyar pedig egy neki is jobb világról álmodozik.
Képek forrása: index.hu / atlatszo.hu / akasha.cafeblog.hu
