Mielőtt félreértene valaki, eszemben sincs sajnálni Szijjártó Pétert, amiért Baden-Württemberg miniszterelnöke nem fogadja.

Mi több, azt sem hiszem, hogy ezen a magyar miniszter különösebben bánkódna. Ellenkezőleg, utazik ő eleget, s ha ezt a programot beépítették a naptárába, most legalább adódik végre egy szusszanásnyi ideje.

Ahhoz, hogy aggódni kezdjen, végig kellene gondolnia, milyen kapcsolatai vannak a német tartománynak Magyarországgal. Ahhoz a Mercedes és a Bosch vállalatok hazai befektetéseinek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását fontosabbnak kellene tartani, mint az újabb migráció ellenes kampányt szolgáló plakátokat. Ahhoz az idetelepített munkakultúra meggyökereztetését, e két cégnek a magyar GDP-hez való hozzájárulását, vagy a náluk dolgozó munkavállalók érdekeit fölébe kellene helyezni annak, hogy Soros, Juncker, s ahogy ők mondják, Brüsszel lejáratásán keresztül szerezzenek minél több helyet az Európai Parlamentben. Lássuk be, ezt aligha várhatjuk el Szijjártótól.

Ehelyett ő inkább a szabaddá vált idejében wellnessezik egy jót, vagy mezei szorgalomról tanúságot téve más, még a stuttgarti látogatásnál is fontosabb diplomáciai programokat fog lebonyolítani. Különben is, ki a fene ez a Winfried Kretschmann? Egy 70 éves zöld pofa. Azért nehogy már búslakodnia kelljen, mert egy zöld tartományi miniszterelnök hátat fordít neki. Egyáltalán, honnan veszi a bátorságot egy tartományi főnök ahhoz, hogy bármit rosszaljon, ami Magyarországon történik. Mit képzel magáról, hogy a magyar plakátkultúrát kritizálni meri?
Különben is, mi az, hogy tartomány. Az valami olyasmi, mint nálunk egy megye? Ezen a ponton a miniszter úr talán kicsit elbizonytalanodik, ha belepillant a tájékoztató anyagba, amit kifejezetten erre a találkozóra készítettek neki. Jó, igaz, 10,7 millióan lakják, de akkor sem egy ország. Hogy az egy főre jutó GDP közel négyszerese a miénknek? Oda se neki. Ettől még ne higgyék, hogy oktathatnak bennünket. Különben is, Matolcsy épp a napokban állt elő egy 330 javaslatból álló reformcsomaggal, amelynek segítségével 2030-ig utolérhetjük Ausztriát. Addig meg már fél lábon is kibírja az ember. Reszkessenek a labancok! Jövünk!

Még hogy Baden-Württemberg. Már az államformája is irritáló. Szabad állam. Mi az, hogy szabad állam. Olyan zöld ez az egész. Az államot még csak-csak értjük, de hogy fér össze ezzel az, hogy szabad? Ilyen államformával aligha lehet rendes hely, annyi biztos.

Nem fogadják Szijjártót? Hát majd megnézhetik magukat, s vakargathatja a homlokát ez a Winfried Kretschmann. Ha így folytatja, beszél a vezérrel, s majd jól ott találja magát ez a zöld is, meg Baden-Württemberg is egy magyar választási plakáton Soros, Juncker, és Brüsszel mellett.

Szóval nem kell itt izgulni, kedves polgártársak. Szijjártó rajta tartja ujjait a kor ütőerén. Nem lesz itt semmi hiba. A mi sportos miniszterünk legfeljebb azt sajnálná, ha ezen apró diplomáciai feszültség miatt kénytelen volna lemondani a Stuttgart egy hazai meccséről. Azt már réges régen megszokta, hogy a magyar kormány túllihegett, a külföldet érintő akciói miatt általában az ő hátán csattan az ostor.

Képek forrása: index.hu / ec.europa.eu / stuttgarter-nachrichten.de / b1.blog.hu