Blogger Bob

Beárazott világ

2021. november 19. - Blogger Bob

Félő, hogy ez az átkozott járvány bele fog rondítani az idei ünnepi időszakba is.merleg.jpg

Normális körülmények között – jó, túlzottan normálisnak persze ez sem nevezhető – az emberek ilyenkor már régen a karácsonyra készülődnek. Élesítik a receptoraikat, hogy időben érzékeljenek minden létező akciót, amely látszólag csökkenti anyagi terheiket. A kereskedők nyakán maradt, korábban jelentősen felárazott termékeket komoly kedvezménnyel próbálják beszerezni, vagyis nagyjából annyiért, amennyiért egyébként is tisztességes haszonnal lehetne forgalmazni azokat.

blackfriday.jpgA Black Friday névre keresztelt népszokás nálunk talán még nem eredményez akkora felfordulást, mint az ötletgazda USA-ban, ahol komoly erőszakhullám tombol ebben az időszakban az üzletekben. Annyiban azért már felzárkóztunk, hogy a péntek napokig tart. A kereskedelmi céllal alaposan összezavart tömeg már egyáltalán nem érzékeny arra, hogy szombaton és vasárnap, de talán hétfőn és csütörtökön is péntek van. Egyszerűen – némi nosztalgiával visszaemlékezve az egykori matekórákra – csak az érdekli, ami a kivonás alapműveletével viszonylag könnyen kiszámítható: mennyi a különbség az eredetinek feltüntetett és az aktuális vételár között. Aztán ha látszólag megspórolt húsz-, negyven-, vagy nyolcvanezret, akkor roppant elégedett, s csak legyint arra a kérdésre, hogy vajon nincs itt valami átverés?

A rohamosztagosokat mindezen túl a tömeg sem zavarja. Tetőzik a járvány, de fel sem merül bennük, hogy talán jobb volna otthon maradni, aranyfüsttel diót bevonni, almát fényesíteni, netán bejglit sütni. Pedig ez a békebeli áhítat nemcsak a pénztárcájukat kapcsolná kímélő üzemmódra, de egyben a vírustól is védené őket. Kíváncsi volnék, mennyivel csökken ebben az esztendőben az üzletek forgalma a mostani időszakban az egyre szigorodó egészségügyi korlátozások következtében. Gyanítom, alig érzékelhető mértékben. Mert hát ugye ott van még az a súlyosbító körülmény is, hogy el kell verni azt a rengeteg pénzt, ami a választások előtt kiáramlik a költségvetésből, s rászakad az egyszerű polgárra. Némi ráció mondjuk ebben is van, mivel jobb megszabadulni a pénztől, mielőtt a felpörgőben lévő infláció elviszi az egészet.

money_fire.jpgHát, valahogy így állunk ezzel a le- és beárazott világgal. Úgy tűnik azonban, szép lassan beáraznak minket is. A kormány keze ügyében nyilván van valahol egy mérleg, amely objektíven megmutatja a végrehajtó hatalomnak, mi mennyit nyom. Az egyik serpenyőben érthető módon ott sűrűsödnek az ilyen-olyan érdekeknek alárendelt politikai megfontolások, míg a másikban annak a tömegnek az igényei, amelyeket a politika kiszolgáltatni hivatott. Ez utóbbiak legtöbbször elég könnyűnek találtatnak, amiből az következik, hogy legalább a szavak szintjén illik megfogalmazni, hogy nekik Magyarország az első, jelentsen ez bármit is. Aztán – persze csak egymás között, vagy valami belső monológ formájában – ugyancsak elhangzanak olyan szentenciák, hogy ami jó nekünk/nekem, az nyilván jó az országnak is. Kell ennél több ahhoz, hogy nyugodtan aludjanak nemzeti oligarcháink?

Eddig ez tiszta beszéd. A tömeg vagy elfogadja ezt, vagy forradalmat csinál. Vagy – ahol erre egyáltalán esély nyílik – demokratikus és szabad választáson hajtja el a békésen hortyogó elitet. Ám ez a tömeg könnyen zavarba hozható, amikor következetlenségek mutatkoznak a korábban olajozottan működő elnyomó gépezetben. Amikor egyik pillanatról a másikra nem egyirányban kezdenek húzni a korábban tökéletes összhangot mutató erők. Amikor nem tudja a jobbkéz, hogy mit csinál a bal. Amikor dadogni kezd a narratíva.

merleg.jpgMert ugye az eléggé zavarba ejtő, ha Merkely Szputnyikra Janssent. Ha előbb legyintenek a maszkra, aztán most mégis. Vajon mennyivel lett volna csökkenthető a fertőzöttek száma, ha mondjuk két héttel, vagy egy hónappal korábban szigorítunk a maszkviselés szabályain? S ha most beláttuk, hogy széles körben mégis, akkor az iskolákban miért nem. Megint ott szigorítunk majd a legkésőbb? Miért? S miért kell épp a gyerekeink rovására eljátszani, hogy nem szólnak bele központilag a maszkviselés előírásába. Micsoda liberalizmus. Majd az igazgató eldönti. De egy kapukilincs cseréjéről nem dönthet saját hatáskörben. Miért kell titkolni a kórházi járványadatokat, ha végül kiderül, hogy jogszabályba ütközik hallgatni róluk. S egy ilyen jogszerűtlenségnek vajon lesz felelőse? Végül, ha a miniszterelnök szerint az oltatlanok közvetlen életveszélyben vannak, miért nem tesz – mondjuk a laboratóriumnak tekintett Ausztria példáját követve – sokkal határozottabb lépéseket? Csak nehogy túl feketék legyenek az előttünk álló péntekek.

Képek forrása: index.hu / helloroar.hu / merriam-webster.com

A bejegyzés trackback címe:

https://bloggerbob.blog.hu/api/trackback/id/tr2116759908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása