Oltáspárti vagyok. Hiába, na, Magyarország már csak ilyen. Pártosodunk, ha kell, ha nem.

Én azok oldalán állok, akik úgy gondolják, értenek ugyan ehhez, meg ahhoz, de a virológiához nem. S mindezen túl azt is gondolom, ha egyszer nem értek valamihez, akkor azon a területen semmi szín alatt nem szeretném a szakértelem látszatát kelteni. Ebből pedig nálam az következik, hogy hallgatok azokra, akiket valódi szakembernek gondolok. Ez bizalmi kérdés. Tudom, épp a bizalom az, ami egyre inkább fogyatkozóban van, mégis, egy ilyen helyzetben aligha tehetek mást, mint hogy bízom.

Nem túrom fel tehát az internetet, hogy megértsem a tüskefehérjék működési elvét. Nem vetem össze az alkalmazott különféle védőoltások hatásmechanizmusait. És nem próbálok tisztán látni a vírusmutációk rengetegében. Követem viszont a híreket, melyeket a laikusoknak szánnak. És igen, abból indulok ki, hogy akik megszólalnak, azok azt minden esetben felelősséggel teszik, megfelelő szakmai ismeretek birtokában. Ja, és igyekszem kiszűrni a hírözönből mindazt, amit a politika pakol rá a folyamatra. Nem neheztelek ezért a mellékzajért sem, mert belátom azt is, a politika mindenből igyekszik tőkét kovácsolni. Ilyen a természete. A bőréből pedig ő sem tud kibújni.

Hát így lettem én fegyelmezett oltáspárti. Mert az embernek el kell döntenie, hogy melyik oldalon áll. Én most ehhez az oldalhoz csatlakoztam. Így láttam jónak. Hogy oltáspárti legyek. Persze ki lehet forgatni ezt is. Oltáspárti álláspontomak nyilván lehet olyan értelmezése, amely azt állítja, hogy egy fenéket vagyok oltáspárti. Sőt. Némi rafinériával még azt is rám foghatják, hogy oltásellenes vagyok. Elég rám sütni a baloldaliság bélyegét. Igazából persze soha nem voltam baloldali, de ez nem érdekel senkit. Elég rám sütni. Állok a napon és belém ég a baloldaliság bélyege. Márpedig a baloldal, ugye, oltásellenes.

Oltásellenes. Olyan, mint egy eposzi jelző. Epitheton ornans. De utáltam ezt megjegyezni a középiskolában. Pedig a példa szép volt. Hókarú Nausziká. Szép, nem? Mondjuk a tehénszemű Héra nem igazán jött be. Oltásellenes baloldal. Istenem, de sokat hallottuk. Erre csak annyit tudok mondani, hogy bolond lyukból bolond szél fúj. Ha tehetik, hülyeségeket beszélnek. Mérte ezt valaki, vagy csak a szájukat jártatják? És miért pont a baloldal lenne oltásellenes. Talán azért, hogy bagatellizálja a kormányerők gigantikus erőfeszítéseit a Covid elleni küzdelemben?

És tessék mondani, ha nem vagyok fideszes, ha teszem azt nem tartozom a NER-hez, attól lehetek én még oltáspárti? Ahogy én hiszek a virológus szakemberekben, vajon hisznek-e a pártközpontban az én oltáspártiságom őszinteségében? Beadattam, vagy ahogy újabban mondani szokás, felvettem mind a három oltást. Mondhatni rétegesen öltözködöm. Ez elég bizonyíték? Van róla papírom, van elektronikus igazolásom, EU-s és Magyar is, és van QR kódom. Szívem szerint idemásolnám, de adatvédelmi okokból ez nyilván problémás volna. Szóval, elég ennyi ahhoz, hogy higgyenek nekem? Hogy elhiggyék, én igenis oltáspárti vagyok. Annak ellenére, hogy nem állok az ő pártjukon. Én ugyanis az oltás pártján állok.

Ha be kell adni, hát be kell adni. Ha félévenként, hát félévenként. Csak ne beszélnének ennyire össze-vissza. A Magyar Orvosi Kamara szerint a sürgősségi osztályok gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe. Közben azt hallom, hogy a kormány a helyén van, s kézben tartja a dolgokat. Mégis, a diagnosztizált betegek száma nap mint nap meghaladja a tízezret, a halottaké pedig a százat. Tegnap épp 178. Aztán megy a kavarás a Semmelweis rektorának harmadik oltása körül is. Merkely Béla vakcinációja más logikát követett, mint amire számítani lehetett. Kinek higgyek így? Az oltatlan pedagógusok 20 %-át a fizetetlen szabadság rémével sem lehetett eddig meggyőzni az oltakozás nélkülözhetetlenségéről. Nem értem ezt se. Itt valami nagyon nincs rendben. Mindegy, én azért maradok továbbra is kitartó oltáspárti.

Képek forrása: koronavirus.gov.hu / fineartamerica.com / portfolio.hu