A gyűlölet kritikus tömege

2020. február 24. - Blogger Bob

Megmondom őszintén, ez a video mérhetetlenül felbosszantott. Mi több, ingerültté tett.

Most aztán ügyelhetek arra, nehogy az ingerültség beszéljen belőlem. Megjegyzem, abban sem találnék semmi kivetni valót, ha egy ekkora bunkóságra ingerülten reagálnék. Ahhoz talán még van jogom.

A felvételen az látszik, hogy a – vélhetően határ menti – kerítés egyik oldalán menekültnek látszó személyek vonulnak, míg az innenső oldalon egy telefonból a jól ismert ballagási nóta bömböl. Elég objektív és elfogulatlan voltam, ugye? Menekültnek látszó… Mint a fegyvernek látszó tárgy. Engem kérem, nem fognak csőbe húzni fizetett provokátorok. Szóval ott ballagnak, egy rendőrautónak látszó gépjárműben pedig az említett dalt hallható, lehúzott ablaknál.

Én kérem, nem mondom azt, hogy ezt rendőrök csinálták. Még csak azt sem, hogy rendőröknek látszó személyek. Ők már csak azért sem tehetnek ilyet, mert a vélhetően határkerítés mellé, vélhetően még ők is csak szolgálati időben kerülhetnek. Akkor meg ugye dolgoznak. Ez nem azt jelenti, hogy szélesítik a látókörükbe került személyek zenei műveltségét, hanem azt, hogy szolgálnak és védenek.

szolaglunk.pngMeg aztán mekkora tuskónak kellene lennie valakinek ahhoz, hogy a menekültnek látszó személyek életét ilyen dallamokkal szándékosan megkeserítsék? „Ez út, hazámba visszavisz…” És nemcsak azért, mert ahhoz, hogy valaki az érintetteket ilyen zenei élményanyaggal szórakoztassa, tényleg vérbunkónak kell lenni. Sokkal inkább azért, mert az illetőnek tudnia kellene, hogy ők e dalnak se a szemantikájával, se a kulturális hátterével nincsenek tisztában. Leginkább azért nem, mert a célszemélyek vélhetően nem értik gyönyörűséges magyar nyelvünket.
Feltéve, hogy ezt az egyszerű összefüggést még a felvétel készítői is könnyen belátják, arra kell gondolnom, hogy közzétételét nem is a menekültnek látszó személyeknek szánták. Igen, nyilván olyanoknak, akik ezt jó szívvel nézegetik, egyetértenek a közzététel szándékával, viccesnek tartják, sőt, esetleg még harsányan nevetnek is rajta. Hogy vannak-e ilyen szűkkeblű emberek Magyarországon? Nos, efelől sajnos kétségeim sincsenek. Nap, mint nap tapasztalom a jelenlétüket a nézőtéri huhogásokban, az öntelt buzizásban, a Városmajori hőzöngők, vagy bármely blog kommentjei között. 

anya.jpgSzármazás, név, elég bármi, hogy csak úgy viccesen, csak úgy érintőlegesen, csak úgy lazán megbélyegezzék, s ezzel egyetemben kirekesszék az embert. Persze anya szülte őket is. Hogy mit gondoltak csemetéjük jövőjéről, nem tudhatom. Talán szelídek és megértők voltak az idegenekkel, a másokkal, a másképp gondolkodókkal. Talán ismeretlenül nem rúgtak bele senkibe, s ebben a szellemben nevelték a gyerekeiket is. Aztán valahogy kicsúsztak e komisz kölykök az óvó ölelésükből, s idepottyantak közénk.

Ki tudja, mikor nevettek először olyan viccen, amely egy addig általuk közelebbről nem ismert embercsoportot bélyegzett meg. Ki tudja, mikor hallottak először politikust arról hablatyolni, hogy a gyűlöletre politikai stratégiát lehet építeni. Először talán nem is értették miről van szó. Hiszen nem születtek ők rossznak. Aztán beálltak egy sorba, mert az emberre jellemző, hogy szeret közösséghez tartozni. Egy közösségnek pedig legyen vezetője. Közösség vezetője pedig az lehet, aki képes kielégíteni a közösséget összekovácsoló erőből fakadó igényeket.

gyongyospata.jpgUgyanakkor nem lehet legyinteni az első látásra apróságnak tűnő jelenségekre sem. Se a stadionokban felharsanó huhogásra, se a NAT-ból vigyorgó nyilasbarát szerzőkre, se a városmajori karlendítésekre, se a miniszterelnök gyöngyöspatázására, se az Európa-szkepticizmusra, se a sorosozásra, se a Becsület Napjára, se a migránsozásra. Nem, mert a vezér kénytelen egyre erőteljesebb gesztusokat tenni saját tömegbázisa felé. Gesztusokat, melyek épp a maga által gerjesztett igényeket elégítik ki. Hatalmát ezek nélkül a gesztusok nélkül képtelen volna fenntartani. A tömegek ingerküszöbe azonban egyre növekszik. Feltartóztathatatlanul. Nincs mese, ez így működik. Nincs mód az ésszerűségre hivatkozva, szalonképességet színlelve visszavenni a gyilkos tempóból. Ha megteszi, az övéi fogják elzavarni, vagy felfalni. Van rá példa. Ám ha a hatalom érdekében a sokaság felé tett gesztusok átlépik a kritikus tömeget, akkor nincs többé visszaút.

Képek forrása:  facebook.com / port.hu / infostart.hu / facebook.com/Kritikus

A bejegyzés trackback címe:

https://bloggerbob.blog.hu/api/trackback/id/tr8015490068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.