Dübörög a propaganda gépezet.

Napról-napra okádja magából az újabb és újabb sikertörténeteket, leleplezéseket, s a szinte visszautasíthatatlan ajánlatokat. Akár 50 millióhoz is hozzájuthat az ember, ha megfelel a kormány elvárásainak.

Nem, dehogy csupán a szavazatokra hajtanak. Egyedül a nemzet felemelkedése lebeg a szemük előtt. A folyamatos mennyiségi gyarapodás. Vagy legalább a fogyás megállítása. Semmi mást nem kell tenned, csak szülni, szülni, szülni, s ha lehet megint szülni, mi pedig, ameddig kormányon vagyunk, megteszünk mindent a boldogulásodért. Lesz hol laknod, s még hét üléshez is hozzásegítünk a négy kerék fölött. Mert első a család.

Szép gondolat. Szép ígéretek. Felemelkedés, ragyogó jövő. A történet csak ott botlik, hogy egy család jóval komolyabb dolog, semhogy zsigerből hazudozó politikusok szavaira, politikai pártok ostoba hadoválására építse az ember. Tegyük fel, megvan az összes bevállalt gyerek, a lakhatás, meg a kocsi. S aztán mi van? Négy gyerekkel egy családi mozizás is csaknem megoldhatatlan teher, akár popcorn nélkül is. Színházbérletre ne is gondoljunk.

Nyaralásra gördülni a hétülésessel? Ajjaj! Tankolni is kellene. Meg hát aludni, s enni is valahol. Ráadásul a nyarat többnyire iskolakezdés követi. Belegondolni is maga a borzalom, még úgy is, ha a kisebb gyerek a nagyobb levetett cuccaiban jár. Az anya persze hosszabb időre kiesik a munkából. Munkaerő hiány ide, munkaerő hiány oda, egyetlen munkaadó sem fog lelkesedni a négygyermekes anyáért, hiába is akarná a munkaerejét áruba bocsátani. A négy kölyök közül az egyik szinte mindig lehet beteg.

A megkötött házasságok és válások aránya Magyarországon 60 % fölött van. Az általam talált adatot leírni is alig merem: 67%. Egy szétesett családban milyen sorsra számíthat a 7 ülésen utaztatott négy gyermek. Ha egy szülőhöz kerülnek, az kész pénzügyi katasztrófa. Ha osztoznak rajtuk, mi lesz a lakással, meg a hét üléssel?
De legyünk optimisták. Együtt maradnak. Mi van, ha a családfő alatt megbillen a munkahelye? A munkakeresés időszakában ki tart el egy ilyen családot? És mindez még mindig csupán a kérdés gazdálkodási része. Attól tartok, aligha képzelhető el olyan család, ahová azért kell megszületnie a negyedik gyereknek, hogy ne kelljen kamatokkal visszafizetni a támogatott hitelt.

Európa öregszik. Ezer oka van ennek. Gazdasági, egészségügyi, a kultúra állandó változásában gyökerező okok stb. Ahol sok gyerek születik, ott állami támogatás nélkül is sok gyerek születik. Ahol jellemzően kevés, ott az állami támogatásnak köszönhetően sem fog több. Megkérdezték a mai huszonéveseket, hány gyermeket szeretnének felnevelni? Meggyőződésem, hogy nem a 4 a jellemző szám. A családpolitika nagy valószínűséggel nem képes releváns módon befolyásolni a gyerekvállalási kedvet. Talán nem is ez volna a dolga. Egyébként is, ez a 10 millió fetisizmus már-már nevetséges. Oké, lélektani határ. De minek a lélektani határa? 11 millióan nagy nemzet volnánk? 9 millióan nem érnénk semmit? Már sehol a világon nem jelentenek semmit a hasonló mennyiségi mutatók. Kit akarnak átverni?

Agymosás ez az egész. A legszörnyűbb az, hogy ezt ők épp oly jól tudják, mint mindenki más. Mégis csinálják. Csinálják annak ellenére, hogy a szakember szerint a 10 milliós hitel csupán a lakosság 0,5 - 1 %-át érinti csupán. Dübörög a propaganda annak ellenére, hogy a már meglévő gyerek ebben a konstrukcióban nem jön számításba. Ahogy a házasságon kívül született se. Erre a megkötésre inkább mellőzném is a minősítő jelzőket.
Csak halkan súgom: ezektől a választási ígéretektől se keresztényi, se családbarát nem lesz egy kormányzat.

Képek forrása: mek.oszk.hu / vezess.hu / origo.hu / balrad.ru