Blogger Bob

Nevén nevezni a dolgokat

2022. március 07. - Blogger Bob

Nem igazán érdekel, a nemzetközi jog hogyan definiálja a háborús bűnös fogalmát.nepirtas.jpg

Aki emiatt nem tudna nyugodtan aludni, tanulmányozza a hágai és a genfi egyezményeket, a Nemzetközi Katonai Törvényszék londoni kartáját, vagy a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt. De hogy egészen őszinte legyek, különösebben az sem izgat, ha egy eszét vesztett diktátor a háborút, aminek kirobbanásához nyilván ezernyi előzmény és ok vezetett, ám a csapatok megindulásához mégiscsak az ő utasítására volt szükség, szóval ezt a háborút ő görcsösen, mániákusan, kényszeresen és magát végképp nevetségessé téve kizárólag különleges hadműveletnek hajlandó nevezni.

ukrajna_haboru1.jpgSokadszor idézem fel ebben a blogban Páskándi Géza zseniális verses abszurd mesedrámáját. Azt gondolom, sajnos ismét fájdalmasan aktuális. Az eb olykor emeli lábát olyan autoriter társadalmakat ír le sebészi pontossággal, amelyek vezetői számára teljesen érdektelen, ha a nyilvános beszéd fényévekre távolodik el a valóságtól. Ilyen helyzetekben egy kijelentés megítélésének kizárólagos alapja, hogy az sérti-e az uralkodó fülét, vagy sem. Ismerős, ugye. S ha a trónterem közepén egy arra járó kutya emlékül otthagy egy kupacot, eszébe ne jusson senkinek e barna halmot a nevén nevezni, mert könnyen máglyahalálra ítélhetik, ahogy Páskándinál a hírnököt, miután közli:

"s ha bánt is tán e vélemény,
igazat szólok, nem zavar,
kimondom bátran és hamar,
e kis csomó egy kutyaszar."

ukrajna_haboru2.jpgValami ilyen helyzet állt most elő Oroszország szerte. Ezreket tartóztatnak le azért, mert nevén merik nevezni a dolgokat. Ráadásul a nevén nevezettet, tudniillik a háborút, el is utasítják. Háborúban persze mindig felbuzog a nacionalista lelkület. Ezt valahol még meg is értem, hiszen könnyű felkorbácsolni az ilyen irányú érzelmeket. Ez is ismertős, ugye. Mégis, a józanság tömegeket int arra, hogy állítsák meg a tébolyt. A háborút és nem a különleges hadműveletet. Ismételten nem szeretnék párhuzamokat emlegetni, azt, hogy mire hasonlít a Szovjetunió iránti nosztalgia, vagy a kilencvenes éveket megelőző NATO-határok visszaállításának igénye.

A háború, az háború. Akár sérti Mr. Putyin fülét, akár nem. Milliárdok folynak el a semmibe, amiből picit akár javítani is lehetne az elszegényedettek helyzetén. Napok óta százával halnak meg az emberek, amire jóformán nem is lehet mit mondani. Putyin épp most teszi tönkre azt az infrastruktúrát, amelynek hiányát az orosz kisebbség éppen úgy meg fogja szenvedni, mint az ukránok. Végezetül pedig, aki azt hiszi a 21. században, hogy mindazokra a sérelmekre, amelyekre hivatkozva Putyin kirobbantotta ezt a háborút, az ilyen típusú erőszak tényleges megoldást jelenthet, az egyszerűen bolond.

ukrajna_haboru3.jpgVisszatérve a háborús bűnökre, aki a megszállt terület lakosságát bántalmazza, meggyilkolja, vagy otthona elhagyására kényszeríti, illetve településeket indokolatlanul megsemmisít, vagy katonai szükségszerűség nélkül objektumokat lerombol (mondjuk atomerőműveket támadni) – olvasom innen-onnan –, az bizony háborús bűncselekményt követ el. És erre semmi nem lehet elegendő indok. Nekem erősen úgy tűnik – megpróbálva figyelmen kívül hagyni a mindkét oldalról dübörgő, a háborútól elválaszthatatlan propagandadömpinget –, Ukrajnában most orosz részről éppen ez történik. S aki nem nevezi nevén a dolgokat, az maga is belecsúszik abba, amit elítélni mindenki számára erkölcsi kötelesség.

Képek forrása: telex.hu / 168.hu / bumm.sk

A bejegyzés trackback címe:

https://bloggerbob.blog.hu/api/trackback/id/tr3917774818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása