Azt már tudjuk, mit jelent a puritanizmus, ha a miniszterelnök költözik a várba.

Nagyon kevesen lehetnek azok, akik pontosan ismerik a Karmelita kolostor felújításának tényleges költségeit. A 168 óra december 13-án megjelent írása szerint a Confector Mérnökiroda Kft-vel kötött szerződés 13,3 milliárdról szól. A cikk vége azonban már, mindent összevetve, közel 26 milliárdról tesz említést, amiből 4 milliárd csak a miniszterelnöki dolgozószoba kialakítása. Hogy ez sok, vagy kevés, azt mindenki ítélje meg maga. Én úgy vagyok vele, hogy minden, a várban felújított épületnek örülni kell. Az persze más kérdés, hogy a köz javára csinosodnak az ingatlanok, vagy a változásokat csupán néhány kiváltságos élvezheti. 26 milliárd mindenesetre tekintélyes summa. Az újabban használatos árfolyamszámítás szerint kb. két vidéki stadion.

A napokban aztán fény derült a puritanizmus fogalmának egy újabb aspektusára. Kiderült ugyanis, hogy a miniszterelnökség menzáján 850 Ft-ba kerül egy menü. Ezért az összegért tegnap egy füstölt csülkös bablevest és káposztás tésztát, vagy cézár salátát pirított jércemellel és rántott pulykamellet sült burgonyával lehetett kapni. Vonzóak a desszert árak is, bár megvallom, somlói galuskát 260 Ft-ért én még sehol nem láttam. Bármelyik hazai nagyvárosban erre azt mondanák, hurrá, mától ott eszünk. Félek azonban, a fővárosban meglehetős szkepticizmussal, sőt hitetlenkedve fogadnának egy ilyen hírt.

Mindez igazán akkor ütött szíven, amikor megtudtam, hogy a miniszterelnökség menzáján ezeket az árakat a Gundel produkálja. Hoppá! Azért ez már valami. A 120 éves Gundel jó hely. S ha sokan megköveznek is ezért a megjegyzésemért, szerintem, még az árképzése is megfelelő az általa kínált magas szintű szolgáltatások, s főleg a tradíció tükrében. Az is meggyőződésem, hogy épp e hagyomány miatt nem fogja megengedni magának, hogy a várban üzemeltetett menzán az alacsony árakra hivatkozva engedjen a minőségből. Még azt is megértem, ha tulajdonosai nem a miniszterelnökség menüjén akarnak meggazdagodni. A profiljuk szempontjából ugyanis minden pénzt megér az a kapcsolatrendszer, ami a Karmelita kolostorban mostantól fenntartható, illetve kiépíthető.

Ismerem az Országház Étterem kínálatát is. Itt kormánypárti és ellenzéki képviselők, alkalmazottak, munkatársak és újságírók – egyelőre – azonos, a Gundel-menzához hasonlóan szerény áron kapnak menüt, sőt, annál kicsivel talán olcsóbban is. Azon sem töröm a fejem, mi lehet a különbség a Litauszki-féle étlapon 2.700 Forintért kínált Somlói pohárkrém és a Gundel-menza 260 Ft-os Somlói galuskája között. Az ingerültségem még csak annak sem szól, hogy bezzeg Orbánék, vagy a képviselők ennyiért esznek. Sokkal inkább azért vagyok dühös, hogy miközben ők bekanalaznak egy 300 Ft-os füstölt csülkös bablevest, vagy elnyammognak egy 360 Ft-ért kínált burgonyafőzeléken à la Gundel, mi jut másoknak?

Hogy ez populizmus, vagy a dolgok túlzott leegyszerűsítése a részemről? Meglehet. Nem vagyok politikus, megengedhetem magamnak. Ám ha ők ezt tekintik valóságnak, s ez alapján próbálnak meg felelősen gondolkozni az ország sorsáról, az emberek boldogulásáról, akkor itt valami nagyon nincs rendben. Vajon végig állták-e csak egyszer is ételosztáskor a kígyózó sort a Blahánál? Belekóstoltak-e a hajléktalanszálláson magukat meghúzó szerencsésebb szerencsétleneknek kínált ételbe? Beleharaptak-e egyszer is a kórházak száraz, fojtós korpáskiflijébe? Tértek-e már be előzetes egyeztetés nélkül egy falusi iskola sószegény táplálkozást nyújtó menzájára?

Olvasom, hogy a hajléktalantörvény október 15-i életbe lépése óta 52-en haltak meg a hideg miatt. Ők meg közben à la Gundel… Populizmus? Igen, az. Ezúttal vállaltan. De nem lett volna egyszerűbb szerényebben? Nem lehetett volna alkalmazni a Karmelita kolostorban 5-6 konyhás nénit? Miért vagytok ti kiváltságosok?

Képek forrása: faktor.hu / 24.hu / 444.hu / origo.hu