Útban hazafelé, egyre inkább összeszorul a gyomrom. Természetesen minden egyes pillanatban, ahol van elérhető internet, a budapesti eseményeket követem.
A döbbenet és az öröm érzései keverednek bennem. Döbbenet azért, mert a hazámban egy ostoba hatalom arroganciája és cinizmusa miatt napok óta tömegdemonstrációk uralják a közéletet. Öröm, mivel végre valódi összefogást tapasztalhatunk ellenzéki oldalon.
A legszebb az, ahogy először az egyes pártok szimpatizánsai fordultak szembe az Orbán-rezsimmel, s vonultak a faggyal mit sem törődve Budapest utcáin. Aztán a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka végre a képviselők is felülemelkedtek az őket elválasztó különbségeken, s most azokon kívül, akiket eddig a törvényt lábbal tiporva kidobtak az MTVA épületéből, együtt ülnek valamelyik stúdió előtt. Azt hiszem, nem túlzás párhuzamba állítani ezt a szituációt az 1989 körüli évekkel, amikor a legkülönfélébb értékrendeket képviselő erők egy közös ellenséggel szemben fogtak össze.
Szándékosan használom az ellenség kifejezést, s nem az ellenfél szót. Egészen ma reggelig beértem volna talán az utóbbival, bár ezt a mostani rezsimet semmivel nem tartom jobbnak, mint a rendszerváltás előttit. A különbség talán csak annyiban áll, hogy az nyíltabb kártyákkal játszott, s a retorikája sem volt ennyire primitív, megalázó, a választói tömegeket semmibe vevő.
Ma reggel azonban valami olyan dolog történt, ami józanésszel alig felfogható. Az éjszaka folyamán még a jogállam látszatát megőrizve, a képviselők jogállásával foglalkozó szabályozásnak megfelelően, az MTVA előtt zajló demonstráció közben beengedtek néhány országgyűlési képviselőt az épületben, mert a jog erre lehetőséget biztosít a számukra. Arról próbáltak egyeztetni, hogy a tüntetők petíciójában megfogalmazott öt pontot élő adásban olvassák be. Gyanítom, mindenki tudta, hogy ez nem fog megtörténni. Mégis, megnyugtató volt azt látni, ahogy a képviselők folyamatosan kijönnek az épületből, majd miután tájékoztatták és békés demonstrációra intették a tömeget, visszatérhettek oda.
A jelen pillanatban pontosan nem tudható, mi vezetett odáig, hogy a reggeli órákban aztán az épületből erőszakkal kivezették Hadházy Ákost és Szél Bernadettet. Ez a lépés azonban mindenen túl megy. Azt gondolom, hogy a nyilván vezetői utasításra cselekvő fegyveres és fegyver nélküli biztonságiak tette egyetlen civilizált országban sem maradhatna súlyos következmények nélkül. Azt a vezetőt, aki ilyen, törvénytelenségre felszólító utasítást ad, azonnal el kell távolítani a székéből. Az a politikai erő pedig, amely ilyen vezetőt nevez ki, ezen az egyetlen emblematikus eseményen keresztül is tökéletes bizonyítékát adta annak, hogy demokratikus és jogállami keretek között képtelen gondolkodni, képtelen Magyarországot vezetni.
Közben persze a szokásos elhallgatások zajlanak, mintha nem történne semmi az MTVA körül. Egyre csak mantrázzák azt is, hogy a bevándorló barát politikai erők, azaz nagyjából Soros emberei kívánják destabilizálni a helyzetet Magyarországon és Európában. Szerencsére ezt a maszlagot idehaza egyre kevesebben veszik be. A Fidesz kommunikációjában persze továbbra is jelen van a pökhendiség és mérhetetlen cinizmus, ami egyben jelzi, hogy ha valaha volt is, mára fogalmuk sincs demokráciáról, jogállamról. Lényegileg tükrözi ezt a – nevezzük az egyszerűség kedvéért így – tahóságot és bunkóságot Deutsch Tamás Facebook közleménye: „Valaki szólhatna a hisztizős ellenzéki honanyáknak és honatyáknak, hogy a Való Világ9 powered by Big Brother nem a közmédián megy, hiába mentek oda, nem tudnak villalakók lenni. Ennyi.” Ehhez tényleg nincs mit hozzátenni.
Ahogy Hadházy Ákos fogalmazott, az MTVA „egy egészen abszurd, korrupt és mocskos rendszernek a szíve”. Az ellenzék most ott van. Most nem szabad engedni. Az egyre gyülekező képviselők azon az úton járnak, amelyet még meghagytak nekik. Mindazért, ami történik, kizárólag a Fidesz tehető felelőssé. Azért is, ha ez az általuk teremtett helyzet tovább eszkalálódik. Azért is, ha – bár jó volna elkerülni – a történések végül mégis erőszakba torkollanak.
Ezt a posztot 10 óra 40 perckor kénytelen vagyok lezárni. Nem tudom, mikor kerül ki a blogra, nyilván lényeges dolgok történhetnek a megjelenéséig is, de amint tehetem, követem tovább az eseményeket.
Képek forrása: index.hu
