Az igazságkeresők elárulása

2019. november 07. - Blogger Bob

Miért is nem csodálkozom azon, ami ezúttal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belüli viszonyokról szivárgott ki?

Pars pro totonak nevezik azt a retorikai alakzatot, amikor egy résszel utalnak az egészre. Szóval, amit az ügy kapcsán megtudhattunk, az az ország egészére jellemző. Innen nézve tehát nincs semmi meglepő a dolgok alakulásában.

erkolcs.jpgTörtént – ahogy az egyebek mellett az Index beszámolójából is tudható –, hogy egy lelkiismeretes NAV-osnak szemet szúrt a lefoglalt áruk erős ritkulása a bűnügyi raktárban. Sokak számára talán meglepő módon, ez a rendszeres készletgyérülés szúrni kezdte az illető szemét, főleg, hogy a felhalmozott bűnjelekért maga is felelősséggel tartozott. Úgy tűnik, tisztességes munkatársak, minden híresztelés ellenére, a NAV-nál is dolgoznak. Emberünk vélhetően figyelt egy darabig, rágódott a tapasztaltakon, próbálta megérteni a történéseket. Igyekezett olyan magyarázatot találni, amely törvényes keretek között teszi értelmezhetővé a dolgokat. Nem sikerült neki. Végül aztán elkezdett azon tűnődni, mi volna helyes ebben az esetben?

Tévedni emberi dolog, gondolta, s ennek analógiájára talán megtévedni is. Emberek vagyunk, tehát esendők. A szóba jöhető személyek köre ráadásul a munkatársai közé tartozik. Beosztottak és főnökök egyaránt. Ugyanazon a munkahelyen dolgoznak. A menzán egymás mellett ebédelnek. Akár még az is előfordulhat, hogy együtt szurkolnak a Fradi B-középben, a hétvégén meg összejönnek flekkenezni. Kezdett komolyan izgulni. Maga sem tudta, annak örüljön-e, ha fény derül a munkahelyi szarkák kilétére, vagy annak, ha nem. Csalódás így is, úgy is érni fogja, csak hát közel sem mindegy a mértéke. Azért az mégis elég gáz, ha egy haverról derül ki, hogy enyves kezű.

nav_ellenorzes.jpgKomoly erkölcsi dilemma. Mit helyezzen előbbre? A cég iránti lojalitást, vagy a betyárbecsületet? A tisztességet, vagy gondoljon arra, hogy neki másnap is a NAV-nál kell dolgoznia. Be kell jönnie a megszokott ajtón, szemébe kell néznie a munkatársaknak. Normális körülmények között megveregetnék a vállát. Azt mondanák, ez igen, jól tetted, hogy feldobtad azokat a gazembereket. De normális körülmények vannak itt?

Őrlődött, őrlődött, s közben egyre feszültebbé vált. Megpróbálkozott azzal, hogy apróbb észrevételeket tett az illetékeseknek, de mindannyiszor leállították vagy azzal, hogy nincs itt semmi gond, vagy azzal a kicsit ijesztő figyelmeztetéssel, hogy a raktárért tulajdonképpen ő felel. Sok-sok millióról volt szó. Végül aztán arra jutott, ez nem mehet így tovább, mert akár az egészsége is rámehet erre a folytonos rágódásra. A korábbi szóbeli észrevételeit elkezdte írásba önteni, s eljuttatni a megfelelőnek vélt helyekre. Azt gondolta, ez egyrészt így hivatalos, s ebből adódóan komolyabban veszik, másrészt van nyoma az aggályainak, azaz némiképp magát is védi. Tévedett.

seprunlovagol.jpgA maga sziszifuszi harcát éveken keresztül nem adta fel. Írt ide, oda, amoda, mert úgy gondolta, ez így helyes. Mindhiába. Egyszer aztán behívatták a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának titkárságára. Az idegei megfeszültek. Az első gondolata az lehetett, hogy talán előrelépés történt az ügyben, s ezért hívatják. Annyi realitásérzéke azonban volt, hogy kicsit a gyomra is összeszorult, hiszen bekérethették más okból is. És úgy is lett. Harrachi szigorra emlékeztető arckifejezéssel közölték vele, hogy a polgári titkosszolgálat (Alkotmányvédelmi Hivatal) átvilágította, s úgy találta, alkalmazása a testületnél biztonsági kockázatot jelent. Repült, még mielőtt annyit mondhatott volna, hogy kviddics.

Vajon hány hasonló eset játszódik le Magyarországon akár naponta? Hányan ússzák meg a számonkérést azzal, hogy azt állítják félre, aki leleplezhetné őket? Hányszor súlyt le a törvény szigora a bűnösök helyett az igazságkeresőkre? Mi pedig tűrjük ezt is. Franz Kafka A törvény kapujában vidékről jött embere jut eszembe, aki úgy gondolja, „a törvénynek mindig, mindenki számára elérhetőnek kell lennie”. Az őr azonban haláláig nem engedi meg neki, hogy belépjen a törvény kapuján.

Képek forrása: erkolcstan.hu / magyaridok.hu /  faktor.hu / magyarnemzetikartya.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://bloggerbob.blog.hu/api/trackback/id/tr3615295852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.