Egészen jól elvagyunk március óta ezzel a felfüggesztéssel. A politikai racionalitás brutalitása hónapok óta abszolút működni látszik.
Az EP választás, úgy tűnik, látszólag igazolta Kövér tézisét. Az érdekek felülírják az erkölcsöt. A házelnök igazát ettől persze még ostobaság volna elfogadni, pláne követni. Tény azonban, hogy a Fidesz néppárti státusza körül kialakult vihar már hosszú ideje elcsendesedett. Mára a felfüggesztett tagság a párton belül, mintha természetes volna.
Arra a melldöngetős öntudatra is csak mosolyogva legyint mindenki, hogy a Fidesz álláspontja szerint maga választotta ezt a megoldást. Aki gondolkodik, tudja, hogy nem így volt. Aki pedig elhiszi, hogy Orbán maga akarta így levenni a személye és a pártja által a pártcsaládra nehezedő terhet, azt – kár is erőlködni – úgy sem lehet meggyőzni semmivel az ellenkezőjéről. A „három bölcs” tanácsa hallgat. Január előtt nem is várható előrelépés abban, hogy tényleges állásfoglalást tegyenek le az asztalra a vizsgálódásaikról. Orbán pedig kényelmesen ül a székében, hisz senki nem teszi fel neki a kérdést, ha egyszer neki és a Fidesznek Magyarország az első, ezt az axiómát mennyiben szolgálja, ha nem vehetnek részt az Eu egyik legerősebb pártközösségének döntéshozatali mechanizmusaiban? Mennyiben segíti ez a tény az Unión belüli érdekérvényesítésünket?
Ez az édeni állapot nagyjából eddig tartott. A tegnapi napon ugyanis az Európai Néppárt Zágrábban elnököt választott. Fontos beosztás. A tisztséget nyilván olyan személy töltheti be, aki e szövetségben nagy tiszteletnek örvend, s az alkalmasságát illetően is konszenzus van. Még ezeknél is fontosabb azonban, hogy hitelesen tudja képviselni az EPP alapértékeit, azaz egy jobbközép, kereszténydemokrata, konzervatív értékrendet. Cseppet sem lepődnék meg azon, ha akadnának néhányan, akiknek e leírás alapján a magyar miniszterelnök jutna az eszébe. Sajnos csalódniuk kell. Nem, nem róla van szó.
Nagyjából így néz ki az a közösség, amelyben a Fidesz státusza már eddig is bizonytalan volt. Tegnaptól azonban, ha lehet, jelenléte még kritikusabbá vált. A tisztújító kongresszus ugyanis 491 igennel, 37 nemmel és 12 érvénytelen szavazattal Orbán egyik legtekintélyesebb politikai ellenfelét, a volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Tanács leköszönő elnökét, Donald Tuskot választotta meg az EPP elnökéül.
Beköszönő beszédében pillanatok alatt világossá vált, hogy Magyarország, annak vezető ereje, a Fidesz-KDNP koalíció, illetve személyesen Orbán Viktor is komoly világpolitikai tényező. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy egy ilyen megszólalásban hemzsegnek a közvetett és közvetlen utalások, amelyek bennünket, magyarokat érintenek. A szövegkörnyezet azonban számunkra a legkevésbé sem hízelgő.
Tusk harcot hirdetett a populisták, az autokraták, s az embereket manipuláló politikusok ellen. Egyértelművé tette, hogy az EPP élén is olyan politikát kíván sikerre vezetni, amely nem állítja szembe egymással a határok védelmét és a biztonságot a demokráciával és a jogállamisággal. Nehogy szavait bárki félreérthesse, közölte azt is, akik ezt nem tudják elfogadni, azoknak nincs helye a pártcsaládban. Tiszta beszéd.
Utalt továbbá arra is, hogy az érkező migránsok számának 90 %-kal való csökkenése nagyon komoly egyeztetéseknek és tárgyalásoknak volt köszönhető az Eu és Törökország között. Ennek a politikai sikernek a gyümölcseit azonban igyekezett egyvalaki learatni, aki kerítést épített, s plakátokon hirdette saját migrációellenes propagandáját. A gyűlölettel szemben az igazság és tisztesség politikája mellett érvelt. Aligha kétséges ezek után, hogy Tusk nem fog kesztyűs kézzel bánni se Orbánnal, se a Fidesszel.
A vezér vakarhatja a fejét. Propagandistái szerte kürtölhetik majd, hogy újabb támadás érte hazánkat, a szuverenitásunkat, és egyébként is Soros. Nekünk meg maradnak a kérdések. Mennyiben szolgálja valóban a miniszterelnök politikája a nemzet érdekeit? Mert azon túl, hogy ezek a vélt, vagy valós érdekek állandó hivatkozási alapul szolgálnak hol a korrupció leplezésére, hol az Európában szalonképtelen politikusokkal való parolázásra, hol pedig az Eu közösségi akaratának megtorpedózására, folyamatos hangoztatásukon túl én még soha nem találkoztam azzal, hogy valaki komolyan összefoglalta volna, mit is jelent ez a szókapcsolat: magyar érdek.
Képek forrása: hirtv.hu / 444.hu/Stipe Majic/Anadolu Agency / nepszava.hu / magyarhang.org
